Pettkó-Szantner Tibor ménesparancsnok az 1941-ben kezdeményezte a tökéletes ló szobrának elkészítését. A munkával ifj. Vastag Györgyöt bízták meg. A műhöz lefényképezték a két legszebb lovat, amely a ménesben akkor állt. Gazalt és Shagya-t (ejsd: Shágja). Ez alapján elkészült a szobor makettje gipszből. A művész jelezte Pettkó-Szantnernek, hogy nem lehet bronzhoz hozzájutni a háború miatt, ezért elkészítené alumíniumból. Ebbe Pettkó-Szantner nem egyezett bele, az alumíniumot nem tartotta méltónak egy ilyen szoborhoz.

A ló egyébként a győri csatából - 1809 - lovasát vesztett, és így Bábolnára 'hazaszaladt', leghűségesebb lovat ábrázolja, egykori könnyű lovas nyereggel a hátán.

Szeretném a felmerült kérdéseket, megválaszolni.
A szobrot tényleg Pettkó-Szandtner Tibor rendelte, de a háború miatt nem lehetett bronzba önteni. Az alumínium szobor ellen pedig mindenki, köztük Pettkó-Szandtner is, technikai és esztétikai okokból tiltakozott. A talapzat azonban elkészült. Erre már a háború után az állami gazdaság megbízásából a Szabó Iván készítette szobor került fel 1956-ban.
Valóban nem maga ifj. Vastagh György öntötte a szobrot, de ő készítette azt a gipszmintát, ami alapján 1981 októberében bronzba öntötték (A gipszmintát a budapesti Mezőgazdasági Múzeum lovastermében őrizték, és a 'bábolnai fehér mén' néven vált ismertté). Ezt követően a Szabó-féle szobor a katolikus templom előtti területre került, Vastaghé pedig a ménesudvarba.
Lásd még:
-Pusztai József: Pettkó-Szandtner Tibor (1886-1961). In: Bábolnai Fórum. 2002. december
Elérhető a Bábolnai Helytörténeti Baráti Kör honlapján is: http://helytortenet-babolna.hu/page.php?148
-dr. Hecker Walter: A Bábolnai Arab Ménes. ISG-Verlag - Agroinform Kiadóház. Budapest, 1994. p.113