Az emlékmű talapzatán a következő felirat olvasható:
,,A leghűségesebb bajtársnak!’’
1789-1945 között
1789: Francia hadjárat; 1789-90: Török hadjárat; 1792-96: II. Francia hadjárat; 1789-1801: III. Francia hadjárat; 1805: IV Francia hadjárat; 1809: V. Francia hadjárat; 1812: Orosz hadjárat; 1812-15: VI. Francia hadjárat; 1848-49: Magyar-osztrák hadjárat; 1848-49: Olasz-osztrák hadjárat; 1859: Olasz-osztrák hadjárat; 1864: Dán hadjárat; 1866: Osztrák-porosz hadjárat; 1869: Dalmát hadjárat; 1878: Bosznia-Hercegovinai hadjárat; 1882: Hercegovinai hadjárat: 1914-18: I. Világháború; 1939-45: II. Világháború
Ezekben a csatákban, hadjáratokban résztvevő bábolnai lovak viselkedését, tetteit, legendáit és hagyományait őrzik.
Közülük egy érdekesség. Mint ismeretes. 1809-ben Bonaparte Napoleon seregei Magyarországra is eljutottak. Győr mellet a kis létszámú, rosszul felfegyverzett magyar nemesi sereggel megütköztek. A csatában a bábolnai lovak és lovasok is részt vettek. A csatavesztés híre eljutott Bábolnára is. A leggyorsabb hírt egy bábolnai ló hozta. Ugyanis lovasa a csatában elesett és a ló a félrecsúszott véres nyergével egyvágtában hazaszáguldott
Bábolnára. A ménesudvar bezárt kapuja előtt nyerített és rugdosta a kaput. A bábolnaiak természetesen észrevették, sőt azt is kikövetkeztették, hogy a győri csata elveszett. Miután a bábolnai lótenyésztésnek ebben az időben már híre volt azt is tudták, hogy a franciák rövidesen megjelennek, és nem távoznak üres kézzel. A ménes lovait gyorsan összeterelték és elhajtották a Bakonyba.
Forrás: http://helytortenet-babolna.hu/publikaciok/babolna_ujjaszuletese.pdf