.Tessedik szobra, mint a hazai mezőgazdasági iskolázottság megalapítója, méltó helyre került a ménesbirtok parkjában.

Tessedik Sámuel 1742. április 20-án született Albertiben, Pest megyében, ahol édesapja lelkész volt.
Tessedik húszéves koráig nem sajátította el a magyar nyelvet. Az akkori Pozsonyban nem volt erre lehetősége, mivel a város lakossága német-szlovák volt. 1763-ban ment Németországba teológiai tanulmányokra. Egyeteme színteréül Erlagent választotta. Tessedik a teológián kívül szorgalmasan látogatta a filozófiai, természettudományi előadásokat is, sőt az orvostudománnyal is foglalkozott..
Nemcsak a tudomány, az egyetem, a szociális intézmények érdekelték, hanem a technika vívmányai is. 1767-ben segédlelkésznek hívták meg Szarvasra. Egy év múlva már lelkész lett. Szarvason haláláig működött több mint fél évszázadig.
Kezdetben, a szokásos lelkészi tevékenységen kívül felügyeletet gyakorolt saját gazdaságában folyó oktatáson és munkálatokon. A fiatalság körében folytatott sikeres nevelési tevékenység hozta meg számára a dékáni címet és a felügyelői funkciót a Békés megyei evangélikus iskolák felett. Szarvason Saját eszméi szerint alapította meg a gazdasági-üzemi intézetét 1779-ben, az első gyakorlati-mezőgazdasági iskolát nemcsak Magyarországon de általánosan az egész világon.
Tessedik volt az első Magyarországon, aki felismerte a parasztság problémáinak jelentőségét.

A http://phoenix.szarvas.hu/varos/tessedik.html felhasználásával