Az Országház hatalmas épületének külső homlokzatára a magyar történelem jeles alakjainak és azok kísérőinek (az épület formavilágának alárendelt, az építmény átfogó ikonográfiai programjába illeszkedő) szobrait helyezték el.
Az északi oldal szobrai a honfoglalás korát jelenítik meg.
A középpilléren Árpád nagyfejedelem szobra (Szécsi Antal műve) áll.
Fölötte a magasban: a honfoglalást irányító 7 vezér szobra látható.
A főemelet szintjén, a fiatornyok kompozíciójába fogva az északi végfalon: Álmos, Előd, Ond, és Kund vezérek szobrai kaptak helyet.
Álmos fővezér alakját historizáló stílusban: jobb kezében buzogánnyal, baljában karddal ábrázolja a szobrot készítő művész.
(A szobrok és díszítmények restaurálását, újrafaragását a Reneszánsz Rt. munkatársai végezték 2012-ben.)

"Az őshazából kiköltöző magyarok fővezére, a honalapító Árpád apja,
a monda szerint Ögyek (Ugek) és Emese fia, a 819. évben született.
Álmosnak azért nevezték, mert édes anyja előre megálmodta születését s azt hogy tőle majdan dicsőséges király ok származnak, Á, v. ahogy a görög írók nevezik Szálmos (Szalmutzész) gyermekkora ekként a monda körébe burkolózik ugyan, de maga Álmos történeti alak.
Nagy Géza (Az Álmos-monda. Sepsi-Szentgyörgy, 1884) szerint az Álmossal összeolvadt Szálmos voltaképpen a nap egyik elavult régi magyar neve. «Álmos születése a nap születése, s az Álmos monda egy, a naphoz intézett himnusz fennmaradt, de már nem értett sorainak históriai elemekkel történt összeolvadása.
» Anonymus szerint az őshazából kiköltöző magyarok, akik hét törzsre oszlottak, őt választották fővezérüknek s a vérszerződésben szabályozták a fejedelem és a nemzet közt való viszonyt.
Anonymus Álmosnak tulajdonítja mindazokat a tetteket, miket a magyarok a kritikai történelem szerint Ungvár bevételéig Árpád vezetése alatt követtek el. De ha Lebediászban Álmos volt is a legtekintélyesebb törzsfő, valószínűbb a görög íróknak (Konstantinos, Georgios Monachos és León Grammatikos) elbeszélése, hogy Árpád már Etelközbe-menet átvette a fővezérséget, melyre a már hetven éven felül levő Álmos alig is vállalkozhatott.
De azért híven követte a hazát kereső nemzetet, s minden valószínűség szerint 895-ben, az etelközi pusztulás idejében fejezte be 76 évre terjedt életet.
A budai, pozsonyi és bécsi krónika, valamint Thuróczy szerint is Erdőelveben ölték meg s így «non potuit intrare terram Pannoniae», nem léphetett Magyarország földjére."
Forrás:http://www.kislexikon.hu/almos.html