'Bethlen Gábor (1580-1629) 16 éves uralma Erdély aranykorának számít. A Bethlen család nemes volt, de nem tartozott az arisztokráciához. Bethlen Gábor korán árvaságra jutott, 13 éves korától apród volt Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában, 15 éves korától már a csatákba is elkísérte urát. Magasabb iskolákat nem járt. Az ismeretlenségből lassan emelkedett az erdélyi fejedelmek udvarának ranglétráján. Bocskai (fejedelem 1604-06) egyik bizalmas embere lett, ő közvetített a törökökkel, és így aktívan közreműködött a Bocskai-szabadságharc célkitűzéseinek megvalósulásában. Bocskai halála után Báthory Gábor (1608-13) fejedelem legfőbb tanácsadójaként Erdély védelmét szervezte a királyi Magyarországról induló támadásokkal szemben.
A Báthory Gáborral elégedetlenkedő rendek 1613-ban a kolozsvári országgyűlésen - török támogatással - Bethlen Gábort választották fejedelemmé. (Báthory Gábort néhány nap múlva ellenségei Váradon megölték.) Bethlen ekkor 33 éves volt, az időben már nem számított fiatalnak. Tapasztalt volt nemcsak a hadszíntéren - 34 csatát járt meg addigra -, hanem a diplomáciában is.
Bethlen korában a török szultántól való függés névleges volt. Erdély a vazallusi helyzetben is megőrizte szuverenitását. Bethlen jól alakította viszonyát a magyar koronához is. 1615-ben Bethlen és II. Mátyás német-római császár és magyar király megbízottai között megegyezés jött létre, miszerint a király elismeri Erdély önálló fejedelemválasztó jogát, Bethlen pedig elismerte Erdélynek a magyar koronához való tartozását. Fejedelmi székhelyét, Gyulafehérvárt európai műveltségű és színvonalú uralkodói központtá tette. Gazdasági intézkedései nyomán Erdély virágzásnak indult.
Bethlen bekapcsolódott a korabeli Európát megosztó harmincéves háborúba. A harmincéves háború több szakaszra osztható (cseh, dán, svéd, francia), attól függően, hogy melyik ország vezette a Habsburgok elleni (protestáns) erőket. Az első szakaszban (1618- 24) a cseh-morva rendek felkelése zajlott, ebbe kapcsolódott be Bethlen a csehek oldalán, sikerekkel. Győzelmei megnövelték személyének súlyát az európai politikában, a csehek még királlyá választását is fontolgatták, mindenesetre Bethlen tényező lett a szövetségeseket kereső protestáns országok számára. Bár a csehek felkelését a Habsburgok leverték, de Bethlennek sikerült II. Ferdinánd császárral előnyös békeszerződést kötnie (Nikolsburg, 1621). Hadaival Bethlen a királyi Magyarország ellen indult, de jelentősebb sikereket már nem ért el (lezárásai: 1623: bécsi béke, 1626: pozsonyi béke). A háború dán szakaszában (1625--29, ekkor a Habsburg-ellenes erőket IV. Keresztély dán király vezette) Bethlen 1626-ban csatlakozott a protestáns hatalmak hágai szövetségéhez (1625), bár tevőlegesen nem vett részt a hadi cselekményekben. 1626-ban kötött házasságot a brandenburgi választófejedelem húgával, Katalinnal, s e házasság révén került sógorságba II. Gusztáv Adolf svéd királlyal, aki a Habsburg-ellenes protestáns szövetség vezetője lett a harmincéves háború következő, svéd szakaszában. A svéd királlyal lengyelellenes szövetséget terveztek, de Bethlen halála megakadályozta ennek megvalósulását.
Bethlen kiváló hadvezér és diplomata volt. Hadseregének fegyverzeti és szervezeti elmaradottságát ügyes haditervekkel ellensúlyozta, katonai akcióit a meglepetésre és gyorsaságra építette. Mindhárom Habsburg-ellenes hadjáratát Erdély számára előnyös békével tudta lezárni.'
Forrás:http://www.historia.hu/archivum/2004/0408bethlen.htm