A kupolacsarnokban elhelyezett tizenhat uralkodó szobra közül a középpontban Árpád vezér és két apródjának szobra áll. Őt követi István, ... majd II. Endre, őt pedig fia, IV. Béla - ugyancsak két apródjával.

Az első képen 'szomszédaival' látható - IV. Béla (1235-1270) a harmadik helyen.

'Szemben a főlépcsővel Árpád nyitja a sort, majd - balról jobbra haladva - Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla ...' http://www.parlament.hu/parl/hun/leiras.htm

Az ábrázolás itt is hitelesnek tűnik és ugyancsak eltér a korábbiaktól. Béla kezében a jogar és az országalma látható (apja, Endre /alkotója/ nem 'élt' ezekkel a hatalmi szimbólumokkal) - míg fontos adalék lehet, hogy az országalmán nem szerepel a kettős kereszt, ami az egyház hatalomba való beleszólási lehetőségének korlátozására utal. Másrészt, ha megnézzük IV. Béla címerét, az megegyezik 'példaképe', III. Béla címerével és ezen viszont éppen, hogy fő motívum a kettős kereszt http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Coa_Hungary_Country_History_B%C3%A9la_IV_(1235-1270).svg&filetimestamp=20100502212517. Ld. még 'A magyar címer története' c. tanulmányt http://www.nemzetijelkepek.hu/cimer.shtml.
Az egyik apródnál látható a kard és egy sisak - lehet, az állandó harci állapotok jeleként.

Uralkodásának kezdetén Béla leginkább (apjával való, már korábban megmutatkozó szembenállása bizonyítékaként) erejét arra összpontosította, hogy a nemesség szerzett jogait (Aranybulla) visszaszorítsa, de leginkább II. Endre adományait visszaszerezze. Ez, ahogy a 'A nemesi vármegye csirái' c. tanulmányban (Török Pál írása, megjelent: Erdélyi Múzeum. 1907. http://epa.oszk.hu/00900/00979/00177/pdf/1907_24_05_296-305.pdf ) olvasható, nagy egyezkedések, diplomáciai manőverek révén történt.
Célja a III. Béla korában működő dicsőséges uralkodás visszaállítása volt, de a mutatkozó ellenállás miatt fel kellet hagynia vele.

Mindez azonban védtelenné tette az országot, az akkoriban előrenyomuló tatárok ellen. A tatárok vezére levélben szólította fel Bélát a 'megadásra', azonban a király csak akkor hozott intézkedéseket, ill. kért segítséget, amikor már a tatárok a Kárpátoknál veszélyeztették az országot, sőt csatát is nyertek. A tatárok előrenyomulása következtében a királynak az országot is el kellett hagynia - nem említve a felmérhetetlen veszteségeket. http://ehumana.hu/arpad/4/p10.htm

A tatárdúlást követően a helyreállítás http://ehumana.hu/arpad/4/p11.htm következett, amit csak a korábban támadott nemesség segítségével és betelepítésekkel lehetett megoldani. A cél az ország védelmének megerősítése, a hadi technika fejlesztése, várak, védelmi rendszerek építése volt.
Időközben belső feszültségekkel is küzdeni kellett: fia, István herceg nem értett egyet apja elveivel, ami belháborúkhoz is vezetett http://ehumana.hu/arpad/4/p12.htm.
IV. Béla az esztergomi ferencesek templomában nyugszik.

Forrás: részben Árpád csatolt műlapján, ill. ld. fenn, valamint Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly: