Hódmezővásárhely a magyar fazekasság legjelentősebb központja. Több száz fazekas mester dolgozott a városban. Az általuk készített tálak, tányérok, kancsók, butellák írókás díszítménnyel lettek ellátva. Mondhatjuk, hogy az íróka a fazekasság eszköze.

Amikor először vettem kezembe ezt a festékkel megtöltött, csövecskével ellátott gömbölyded alakú cserépedénykét kétségesnek éreztem, hogy 'rajzolni' tudok majd vele. Biztos kéz, és az alkotó munka szeretete hamar megtanított a használatára.

A vásárhelyi kerámia 'fellegvára' volt az 1912-ben képzőművészek által alapított Majolikagyár. Diákéveimben szerencsésnek érezhettem magam, mikor látogatást tehettem Vékony Sándor népművész műhelyében, beszélgethettem a mesterrel és megtekinthettem munkáit.

Ilyen előzmények ismeretében szinte természetes, hogy Szabó Iván szobrászművész mészkőből kifaragta az Írókázó nő szobrát, melynek gipsz másolata került a gimnáziumba. A szobor magassága, 161 cm.

/Publikálás: Igazgatói engedéllyel/