'Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.'
Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/15/04/Holokauszt_emleknap_megemlekezesek_orszagszerte.aspx

Április elején voltam Kisvárdán, ahol egy 1999-ben avatott Holokauszt-emlékművet is fotóztam. A volt zsinagóga mellett avatták fel Nagy Sándor villányi mészkőből készült nagyméretű, női fejet ábrázoló plasztikáját, mely mögé körívben egy téglából készült falat húztak fel. Itt tartják azóta a megemlékezéseket.

Kisvárdán, ezen a ma kb. 17 ezer lakosú kisváros utcáin sétálva óhatatlanul eszébe jut az embernek a város korábbi gazdagsága, ami szemmel látható még napjainkban is.
Ennek okáról olvastam az egyik blogoldal tényszerű adatait:
'A 15 310 fős összlakosságból 3967 fő volt zsidó (1938). Ezt felkerekítve úgy szoktuk mondani, hogy a város lakosságának közel 1/3-át alkotta a zsidóság.
Az évek során csökkent a közösség létszáma: 3770 fő (1941), 3494 fő (1944).
1944-ben két transzportban 6935 embert deportáltak a kisvárdai gettóból.'
Innen: http://www.zsido.com/cikkek/a_nemzedekek_felelossege_a_kisvardai_zsido_kozosseg_emleke_fennmaradjon/10/1433

Azt nem tudom eldönteni, hogy a számok igazak-e, de a kisvárdai könyvtár helytörténeti könyvtárosa nemrég írt egy könyvet A kisvárdai zsidóság története címmel. Ő, Néző István volt segítségemre a városban látható szobrok adatainak megismerésében is. Köszönet neki ezért.

A Kisvárdáról szóló wikipediás oldal is részletesen leírja a várostörténeti részben a zsidók elhurcolásának tényét, és hogy milyen szerepük volt a lakosság életében: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisv%C3%A1rda

Az emlékmű mellett álló épület is érdekes még. A Szabolcsi (Grósz) Ferenc által tervezett, 1901-ben elkészült zsinagóga historizáló stílusú, belső szerkezete, valamint boltozott főhajójának arabeszkes festése utal egykori rendeltetésére. 1983 óta a Rétközi Múzeumnak ad otthont az épület. Amikor ott jártam, a földszinten a Zsinagógák története című kiállítás volt látható a helytörténeti anyag mellett. Azóta úgy látom, új kiállítást nyitottak. A műemléki védettségű épület mára nagyon megért egy felújításra. Az említett freskók sok helyen beázva, de még láthatóak. Olvastam a Kisvárda 40 című, a várossá válás évfordulójára kiadott kis ismertetőben, hogy a városnak szándékában áll a várat bővítve egy új helyre költöztetni a múzeumi gyűjteményt. Ha ez az ismert gazdasági nehézségek ellenére sikerül, remélem a zsinagóga épületének további hasznosítása is megoldott lesz. És azt még inkább szeretném hinni, hogy lesz pénz nem csak az új múzeum létrehozására, hanem a zsinagóga felújítására is.