Legyen ez a sorban az ezredik.

A szobor érdekes is meg nem is.
Ez egy olyan a szobor, ami „közszolgálatilag” közömbös, de én mégis EZREDIKNEK szánom – szubjektív okok miatt. Nagyon szubjektív.

Azért lehet nézegetni.
Amikor tavaly lefényképeztem – ismételten – nem érintett meg túlzottan.
Városi park Szkopjéban jelentős „szoborterheléssel”. Sötétben is értem oda. Körbejártam, fényképezgettem. Ez valamikor 2010 októberében történt.

Az elhatározásom nem túl régi, hogy jubileumi legyen.
Természetesen nem 2010-ben voltam először Szkopjében és nem is akkor, amikor az a kép készült, ami közlésem és a megilletődöttségem alapja.

Most, amikor pár hónapja a diáimat scannolgatom, természetesen előjöttek nagyon régi dolgok, amivel kapcsolatban (intés miatt is) önmegtartóztatást tanúsítottam a régi, valóban esetenként nem jó minőségű képek megjelenítésében. Mégis akadt egy olyan, ami megfogott és nem tudtam tőle szabadulni. A medve. (Amiről most lényegesnek számító adatot, pl. alkotó, vagy évszám nem tudok közölni, de megígérem, hogy megszerzem.)

Ez a medve azért fontos, mert egy 1977-es képen - láthatóan körülrajongva - Andriskánk ül, aki most már távoli mezőből nézi a SzoborLapot és bennünket, földi halandónkat. Nekem minden egyes alkalom, amikor megjeleníthetem, egy különleges lelki kapcsolat. Akkor a medve még máshol volt, most Andriska van máshol. Nehéz ez, és ne haragudjon senki, hogy vettem a bátorságot egy jeles alkalomhoz kötni azt, amiről nehéz beszélni, de én nem félek tőle.
Mert jeles alkalomnak tartom köztetek az 1000. műlapot megjelenteni. Azt meg önmagában fontosnak tartom, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek.

(Annak meg semmi köze az egészhez, hogy holnap lesz a születésnapom.)

Nos, kedveseim.
Túl sok mindent elmondtam az 1000. kapcsán. Talán hihetné valaki, hogy nem a szoborról beszéltem. Pedig nekem ez maga a szobor.
Megígérem, ha bárkit is bármelyik mondatom esetlegesen sért, vagy nem tarja helyesnek, hogy itt megjelenjen, - aminek kapcsán csak arra tudok hivatkozni, hogy az instrukciók szerint az alkotás bemutatásában az esetleges „sztori” is bírhat valamiféle jelentőséggel – törlöm azt a részt, részletet, mondatot, képet, vagy akár a műlapot ami ebbe a körbe esik.