Bronzalak: 112 cm; talapzat: mészkő 75x60, 4x56 cm.

A általában a jó pásztor gondolat az ártatlanságot kifejező bárány képében nyert megfogalmazást. Péter Zsuzsa szakított ezzel a hagyománnyal: nála a fiatal fiú növendék-kecskét tart kezében. A bronz anyag és megmunkálás általi lehetőségeit jól kihasználta a két fiatal test szépségének kibontására. A felületek könnyed alakítása, a bronz „feszessége', sima játékossága örömet, harmóniát sugárzik. A nyurga fiatal fiú odaadással, nyugodt szeretettel tartja karjában a kissé megriadt kecskét. A túlnyomóan emlékjellegű köztéri alkotások komoly, ünnepies hatása mellett ez a mű bensőségességével okoz örömet a nézőnek.

A környezet és a mű eszmei rokonsága, együvé tartozása (keresztény vallástemplom-pásztor) szerencsés. Ezzel az intimitással a római katolikus templom melletti kis tér (pázsit, bokrok, földszintes házak) kielégítő összhangban áll.

A mű eredeti 80 cm-es változatát a Magyar nemzeti Galéria vásárolta meg és ön-tette bronzba. A mostani szobor előképe, 73 centiméteres változata viszont a XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlaton szerepelt. A köztéri felállítás által igazoltan sikeresen!
A bronz szobor 112 cm, talapzat: mészkő, 75x60,4x56 cm.
/Forrás: Dömötör János: Vásárhely szobrai, 2002/