Úgy hiszem, helyesebb, ha a szoborról és a mű ikonográfiai szándékairól magát az alkotót, a művésztanárként Lébényben élő Bujtás Lászlót idézem:

'A fejedelmi és a keresztény királyi rang közötti átmenetet szerette volna ábrázolni Bujtás László, a lébényi Szent István-szobor készítője, aki ezért mindkét hitvilág szimbólumait felhasználta az uralkodó alakjának kifaragásakor. „Döntés előtt formáltam meg Istvánt, amikor még nem volt biztos, vajon elkötelezi-e magát a nyugati kereszténység mellett' – mondta a szobrászművész.

Szent István egyik kezében a Szent Koronát tartja – igaz, az a történészek által vitatott, hogy valóban ezzel koronázták-e meg –, a másikkal arra a (jelenleg Bécsben őrzött) kardra támaszkodik, amellyel a győztes csatákba vezette seregeit.

– Bár Szent István korában még nem létezett, annyira összeforrt az Árpád-házzal és István alakjával, hogy a szoborhoz tartozó címerpajzsra ráfaragtam a kettős keresztet is, az ősi magyar hitvilágot pedig egy tarsolylemezen látott, égbe törő madár szimbolizálja – mesél a szobor készítéséről alkotója. A fehér mészkő alak mellett évszámok emlékeztetnek Szent István életének legfontosabb állomásaira: 975-ös születésére, 997-es fejedelemmé választására, 1000-ben (más források szerint 1001-ben) történt megkoronázására, 1038-as halálára, s végül 1083-ban történt szentté avatására.'

(Forrás: http://www.kisalfold.hu/szieszta/trukkos_szobor_szent_istvanrol_/2067642/ )

Ez mindennél pontosabban érteti meg, miért tud a szoborban egyszerre kétfajta - a pogány, illetve a keresztény - jobboldali történelemszemlélet igazolást találni.