A kupolacsarnokban elhelyezett tizenhat uralkodó szobra közül a középpontban Árpád vezér és két apródjának szobra áll. Őt követi István, ...III. Károly, majd Mária Terézia - ugyancsak két apródjával.
Az ezredévi országgyűlésre elkészült Új Országház épületének történetét a csatolt műlap ismerteti.

Az első képen Mária Terézia magyar királynő (1717 – 1780) 'szomszédaival' látható, ő középen.

'Mária Terézia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. „Az új magyar királynő hivatalos neve II. Mária (Terézia) volt.”^[1] Teljes uralkodói címei: Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia királya, 1758. június 3-tól Magyarország apostoli királya, Csehország királya, Ausztria főhercegnője, Erdély fejedelme, 1765-től Erdély nagyfejedelme, Karintia, Krajna, Stájerország, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia és Milánó hercegnője, Flandria, Hennegau (Hainaut), Burgundia (Franche-Comté) és Tirol grófnője. 1740. október 21-én férjét, Lotaringiai Ferencet az összes uralma alá tartozó országban névleg társuralkodói rangra emelte. Magyar királyként férje esküt tett Pozsonyban a magyar rendek előtt 1741. szeptember 21-én, de nem koronázták meg. Férje halála után 1765-ben elsőszülött fiát, II. Józsefet tette meg névleg társuralkodóvá.'

III. Károly http://www.kozterkep.hu/~/14883/_orszaghaz_kupolacsarnoka_iii_karoly_budapest_kollo_miklos_1896.html?l&nr=1 fiú örököse meghalt, ezért született a Pragmatica sanctio nevű ismert törvény, ami kimondja /több minden mellett/ a női ági örökösödési jogot. Ennek ellenére halála után csak háborúk útján (osztrák örökösödési háború és a hétéves háború), vér- és területi áldozatok révén lehetett érvényesíteni a törvényben deklarált jogokat. Így Mária Terézia uralkodásának nagy része háborúskodással telt.

Belpolitikájában több intézkedést hozott, ami azonban nem egyértelműen vívta ki alattvalói egyetértését. Jobbágylázadások, a rendek elégedetlensége, felkelések jellemezték ezt az időszakot, de valláspolitikája is ellentmondásosnak tűnik.
Pozitív rendelkezéseinek egyike a végrehajtó hatalom szétválasztása az igazságszolgáltatástól. Igyekezett visszaszorítani, ill. korlátozni a földesurak mindenható hatalmát a lázadozó jobbágyság valamilyen szintű védelme érdekében.
Jelentős lépéseket tett az oktatásügy (tankötelezettség szabályozása - Ratio Educationis) és a hadügyek (állandó hadsereg felállítása) területén.

Mária Terézia külsejének /és talán jellemének/ megítélése nem egyértelmű. Itt, a kupolateremben az alkotó tiszteletteljesen, díszes ruhában, uralkodói méltósággal ábrázolja. Kezében papírtekercset tart, ami fenti rendelkezéseinek egyike lehet. Összehasonlításul: http://mek.niif.hu/00800/00893/html/img/nagy/36e9.jpg
Az apródok egyike (baloldalon) több országalmát tart - utalva ezzel a fent felsorolt címekre -, másikuknál díszes pajzs látható, míg öltözéke a huszárokéra emlékeztet. Ez az utalás egyáltalán nem elképzelhetetlen. A huszárok létezése Mátyás korára vezethető vissza, de Mária Terézia korában is állítottak fel huszár ezredeket: http://hu.wikipedia.org/wiki/Husz%C3%A1r#A_magyar_husz.C3.A1rok_a_18._sz.C3.A1zadban

Szemben a főlépcsővel Árpád nyitja a sort, majd - balról jobbra haladva - Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás következik; azután az erdélyi fejedelmek közül Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György; végül pedig három Habsburg: III. Károly, Mária Terézia...' http://www.parlament.hu/parl/hun/leiras.htm

Forrás: Árpád kapcsolt műlapján, ill. http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia