Sepsiszentgyörgy jelentős orvosának és közéleti személyiségének, dr. Fogolyán Kristófnak (1878- 1954) állít emléket, az általa építetett kórház épületének falán. Az örmény származású orvos Kolozsváron szerzett szakdiplomát, majd Németországban képezte magát a sebészet, szülészet és nőgyógyászat terén. Előbb Kecskeméten volt orvos, majd szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre tért vissza 1906-ban. Itt lendülettel nekilátott a helyi kórház fejlesztésének, majd 1911-ben ő vette át az intézmény irányítását. Akkoriban a város kórháza a Főtéren állt (épült 1857), és bővítése szükségessé vállt az 1910-es években. Fogolyán doktor szorgalmazta egy új épület emelését, a város fölötti dombon. A tervezéssel Kós Károlyt kérte fel, akihez a későbbiekben szoros barátság fűzte. Az első világháború megakadályozta azt, hogy az épület az eredeti tervek szerint épüljön meg. Az új fertőzőosztályt csak 1926-ra építették meg, módosítva a Kós Károly terveket, a főépületet csak 1938-ban fejezték be (a tetőzetet teljesen másképp képezték ki, mint ahogy Kós megtervezte). A két világháború közötti román uralom alatt, etnikai megfontolásból Fogolyán doktort leváltották, de ő saját költségén magánklinikát építtetett a Főtér közelében, sőt egy négyemeletes szanatóriumot is terveztetett a brassói Halász Kálmán építésszel (a világhírű fotós Brassai rokona), Kós Károly utólagos tanácsai alapján. Ez az épülettömb jelenleg a Megyei Tanács épülete mögött áll. Ahogy befejezték az építkezést, máris jött az államosítás, és közigazgatási hivatalokká alakították át a patinás épületet. A város megbecsült orvosa az államosítás után a járóbeteg rendelőben dolgozott 1953-ig.
Az 1970-es években, egy ötemeletes, terjedelmes épülettel kibővített kórház 2005-ben vette fel dr. Fogolyán Kristóf nevét. Az emléktábla állítást dr. Fogolyán unokája, Szotyori-Nagy Áron kezdeményezte.