Klapka György (1820 – 1892) az 1848-as szabadságharc egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez leginkább Komárom vára erődítési rendszerének kiépítése fűződik, de későbbi tevékenysége is kiemelkedő.
Komárom városa méltó módon emlékezett meg róla, amikor a város főterén felállíttatta szobrát - szintén Róna József alkotása: http://www.kozterkep.hu/~/5154/_klapka_gyorgy_szobra_revkomarom_rona_jozsef_1896.html?l&nr=1

Sírján az idős, jellegzetes szakállat viselő Klapka Györgyöt az alkotó egy 'germán típusú Hungária' alakját szimbolizáló nőalakkal ábrázolja. Forrás: Budapesti negyed/1992.: http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00019/tanulm.htm

Hungária ábrázolása értelmezéséhez egy tanulmányból idézek: „A hozzá csatolható tulajdonságok legkategorikusabban a védtelenség és a kiszolgáltatottság. Ezért jelenik meg kompozíció-szerűen a pajzs, rajta a nemzeti címer: a nemzet oltalmazza szülőanyját....”
A tanulmány szerzője Sinkó Katalin írását jelöli forrásként (A megsértett Hungária, in: Magyarok Kelet és Nyugat közt – A nemzettudat változó jelképei, szerk. HOFER Tamás, Bp., Néprajzi Múzeum – Balassi, 1996, 267.)

A síremléken a szerepek megfordulni látszanak. az elhunyt Klapka Györgyöt, Magyarország védelmezőjét kicsiben, a síremlék főalakja, Hungária mellett látjuk. A hős arcképe előtt nyugszik összes harci relikviája, míg Hungária - akinek alakját fedő leple alól a lábán mégiscsak kilátszik harci vértezete - szeretettel tekint le rá és oltalmazóan nyújtja felé karját, koszorút tart kezében.

A funerális művészet századvégi értékrendjét mutatja, hogy az akkoriban szokásos évente megrendezésre kerülő téli kiállításon a síremlék mintája kiállításra került (ld. archív kép).

---