Az épület tervezésének jogát Lechner a pályáztatás második szakaszában nyerte el. Legismertebb három alkotásai közül az egyik, a népi motívumokat is alkalmazó magyar szecessziós építészet képviselője. A motívumok egyértelműen hangsúlyozzák az épület funkcióját.

Az épületdíszek megoldásának részleteit ld. az egyes képeknél. A címer, az azt körülvevő rajzolatok és a vakolatba illesztett mintázat üvegmozaik, a díszítő motívumok színes kerámiamozaikból készültek.
A tetőn látható különböző figurák, motívumok kerámia alkotásai és megjelenítésük népművészeti, kultúrtörténeti utalásokat tartalmaznak.

'Valami különös matéria-szenvedély hajtja szüntelenül kutatásra Lechner mestert. Ismeri az ország összes köveit, márványait, trachitjait, gránitjait, ismeri színjátékait, keménységhatásukat. ... És kísérletez és kísérleteztet egyre a mesterséges matériákkal, hogy újabb és újabb hatásokat, szín- és fényeffektusokat érjen el velük. Hol a pirogranit, hol a mázas cserép, hol a vak terrakotta, hol a fényes majolika, hol a vakolatba rakott üvegmozaik a hatás eszközei. És nemcsak ismeri, hanem érzi ezeket a matériákat.
...
A homlokzatai nem az árnyékok hatását hívják segítségül. A felület az ő dominiuma, a felület pedig nem szolgál hangulatot adó, az ornamentika pátoszát emelő vetett árnyékokkal. Segítségül hívja tehát a fényjátékot, a sugárzást és a fényreflexet. A majolika, a mázas cserép, a mozaik az ő instrumentumai. A postatakarékpénztár homlokzatán a fehéres mázas téglára bízza a fényhatás elérését.' Forrás, ill. teljes leírás és méltatás: Gerő Ödön cikke (Művészet, 1902. évi1.szám) http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_posta.htm

Az épület ma a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van - külsőleg frissen felújítva. Imitt-amott még látszik a felvonulási terület, nem lehet minden oldalról megközelíteni.
A pénztárcsarnok sajátos, egyedi, de forradalmi módszerrel kialakított üvegmennyezetének helyreállítása azonban tudomásom szerint még csak tervben van.

A képekhez fűzött részletekhez felhasználtam még Gerle János: A pénz palotái című könyvében olvasható leírást (A mi Budapestünk sorozat).

"Róth nem csupán kitanulta a mozaikkészítést, hanem sikeresen kísérletezett technikájának megújításával is. Két éven belül speciális vakolatalapot szabadalmaztatott, kísérletezett a Zsolnay-féle eozinmázas elemek és a Tiffany-féle opalescens üveg mozaikként való felhasználásával, kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének módszerét, és új technikát fejlesztett ki a Hold utcai Postatakarékpénztár építéséhez, hogy képes legyen Lechner Ödön igényeinek megfelelően "szabadkontúrú" mozaikvirágokkal díszíteni az épületet." http://www.rothmuzeum.hu/a-mozaikkeszito