2008 októberében avatták fel ezt az emléktáblát az árkosi Községháza falán, az innen származott Árkosi Benkő Gyula természetrajz tanár, közéleti személyiség tiszteletére. Az emléktábla Mezőtúr város adománya, ahol Benkő jelentős oktatási szerepet töltött be. Györgyi Sándor szobrász bronzplakettje két példányban készült el, a másikat http://www.kozterkep.hu/~/12467/_arkosi_benko_gyula_dombormuves_emlektabla_mezotur_gyorfi_sandor_2008.html?l&nr=1) néhány nappal eltéréssel avatták fel Mezőtúron.
Benkő Gyula életútjáról idézünk a szintén árkosi Kisgyörgy Zoltán helytörténész, újságíró írásából: Benkő Gyula 'édesapja református lelkész, édesanyja egerpataki Kiss Emma volt. Apja korán elhalt, elemi iskoláit Budapesten végezte, Marosvá­sárhelyen érettségizett. Földrajzból, természetrajzból és kémiából szerzett tanári képesítést a budapesti egyetemen. 1928—29-ben külföldi tanulmányokat végzett Heidelbergben. Tanárként dolgozott Budapesten, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Erzsébetvárosban, Nagyenyeden, Kolozsváron, majd nyugalomba vonulásáig Mezőtúron (1957). Baráti kapcsolat fűzte a költő Áprily Lajoshoz, aki verset is ajánlott neki. Természetbúvár, gyalogtúrázó volt, értékes tárgyakkal gazdagította a gimnáziumok szertárait. 1939—41 között felelős szerkesztője volt a Mezőtúron megjelenő Egyetértés című lapnak. Tagja volt a Magyar Termé­szettudományi Társaságnak, számos tanulmányt, cikket közölt a korabeli lapok oldalain. Néhány munkájának címe: Etika és természettudomány, Jegyzetek a földrajztanítás módszeréhez, Budai József emlékezete stb. Az ő nevét vette fel a Mezőtúri Református Általános Iskola környezetvédelmi oktatóközpontja. Ebben az iskolában emléktáblát helyeztek el Benkő születésének centenáriumán, s ott adják át a Madarak és a fák napján a Benkő Gyula-emlékplakettet'. http://www.3szek.ro/load/cikk/13647/Eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1t%20avattak%20%C3%81rkoson%20%28Benk%C5%91%20Gyula%20haza%C3%A9rkezett%29