Az Aradi vértanúk emlékművét 1989. október 6-án avatták fel. Hatalmas mészkőtömbre a 13 vértanú bronz érméje van felhelyezve. Előtte három kard, utalhat a fegyverletételre, a kivégzésre.

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

„Szoboravató Sarkadon

Emléket állítani jöttünk, tisztelettel és kegyelettel” — e szavakkal nyitotta meg tegnap délután Jakó István, a városi tanács elnöke azt az ünnepséget, melyet Sarkadon, azon a településen tartottak , ahol pár napig állomásozott az Aradra tartó foglyok egy része. Emiatt határozta el a helyi lakosság, hogy táblát helyez el az aradi vértanúk emlékezetére. A részben adakozásból befolyt összeg olyan pénzügyi lehetőséget teremtett, hogy az emléktáblából emlékmű lett. A művelődési ház mellett, a gimnáziummal szemben lévő téren kapott helyet Mladonyiczky Béla szobrászművész alkotása.
Az ünnepségen Pusztai Ferenc művelődési államtitkár emlékezett meg október 6-ról, e mércének tekinthető, történelmünk sorsfordító eseményének számító évfordulóról...
...E Sarkadot gazdagító alkotás mementója marad mindazoknak, akiknél a halálig tartó hűség egy eszméhez nem volt üres szólam.
A megemlékező szavak után lehullt a lepel az aradi vértanúk emlékművéről, s a talapzatra koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el az állami szervek és a társadalmi szervezetek képviselői. Sok fiatal és idős ember fejezte ki egv-egy szál virággal tiszteletét. Nem csak Sarkadról, hanem a környékbeli községekből is jó néhányan eljöttek az ünnepségre, mely az eseményhez illően a Himnusszal kezdődött, s a Szózat közös eléneklésével zárult."

---