Rozsnyón újra áll Kossuth Lajos először 1907-ben felállított, majd a trianoni szerződést követő évtizedek során keserves hányattatást megért köztéri szobra.

Róna József alkotása, a közel három méter magas Kossuth-szobor nem eredeti helyén, a város főterén, hanem a múzeum szomszédságában kapott helyet. A szobrot először a Gömör szívében fekvő város főterén, Kossuth fiának jelenlétében, pompás ünnepség keretében, közadakozásból állította fel a város és Gömör vármegye, de a trianoni döntés után ez is a Felvidék magyar köztéri szobrainak sorsára jutott: 1919 nyarán ledöntötték.

Kossuth szobrát 1938-ban, az I. bécsi döntés után újra felállították, 1945-ben pedig ismét ledöntötték. A rozsnyói magyarok éberségének köszönhetően az egy tonnánál súlyosabb bronzszobor többször megúszta, hogy fémhulladékként beolvasszák. 1956-ban a bányászati múzeum kazánházába került, ahol a különféle szemét és hulladék között sokszor titokban koszorúzták meg az arccal a falnak fordított Kossuth-szobrot.

1967-ben a szobor a múzeum kertjébe került, ahol közel húsz évig várt a restaurálásra. Újrafelállításának gondolata 1993-ban a város önkormányzatában merült fel, ám szlovák részről a szándék azonnal heves tiltakozást váltott ki. Ennek ellenére az önkormányzat szakmai bizottsága történelmi műemléknek nyilvánította, s ennek köszönhetően a szobor a bányászati múzeum gyűjteményének része maradhatott, de köztéri elhelyezése a továbbiakban sem sikerült.

Azóta rengeteg hercehurca volt a szobor körül, mígnem a város a megyei önkormányzattal közösen elérte, hogy 2004 január elsejétől, ha nem is az eredeti helyén, de ismét köztéren kaphatott helyet a magyar történelem nagy alakjának szobra.

Forrás: National Geographic

Szobrok élete és utóélete: http://ujszo.com/cimkek/szulofoldunk/2008/03/12/szobrok-elete-es-utoelete