Magony Imre: Székesfehérvár szobrai című könyve alapján:
'Az első köztéren felállított Vörösmarty szobor 1864. október 3-ra készült el Bécsben, Fernkorn műhelyében. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot helyeztek el, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt. A talapzat lépcsőjére 1915-ben érckoszorút tettek, megemlékezésül a szobor felállításának ötvenedik évfordulójára. Eredetileg a tér tengelyében, arccal a belváros felé néző alkotást a megnövekedett forgalom miatti térrendezés kényszerítette az 1970-es évek közepén a mostani helyére. A talapzat felirata: VÖRÖSMARTY MIHÁLYNAK 1865.'

A szobor eredetileg a Vörösmarty-ligetben állva a Palotai út felé nézett, jelenlegi helyén az útra merőlegesen helyezték el.

Az alkotás rendkívül aprólékosan kidolgozott, állapota megfelelő.

-----
2018.03.29.

A szobor állításának kezdeményezője Zichy Jenő volt, aki hazatelepülése után, huszonhárom évesen tett a felállításra javaslatot. A szobor felállítására benyújtott kérelmet a helytartótanács először elutasította, de egy évvel később megszületett az engedély. A szobor elkészítéséhez szükséges összeget – 6700 osztrák értékű forintot és a talapzatra 1900 forintot - gyűjtéssel teremtették elő.

Az alkotás elhelyezésére két helyszín – a Megyeháza előtti tér és a Széchenyi utca torkolata – merült föl, az utóbbi azonban drágább volt, mert itt még be kellett fedni a nyitott csatornát. A Széchenyi utca lakói lefedették a csatornát, a város pedig lekövezte az új utat.

A ciszterci templomban tartott ünnepi misét követően került sor az avatásra. A szoborról a lepel a Szózat hangjaira és ágyúdörgés közepette hullott le. Beszédet mondott Zichy Jenő, Fekete János jegyző. A szoborállítás alkalmából született verspályázat nyertes két versr – Nyilas Samu és Egressy Gábor verse - hangzott el az avatáson. Az avatás végén Zsömböry Ede fővárosi bíró jelentette be, hogy a város döntése értelmében a teret Vörösmartyról nevezik el. Az avatás után tartott női bazárban Pribék Antal szoborról készült fotográfiáit és emléktárgyakat árusítottak, az 1200 Ft bevételből a szobor körüli kerítést finanszírozták.

---

"...Az ünnepségek befejező eseménye volt 1901. december 8-án annak a bronzkoszorúnak
a leleplezése „melyet Székesfehérvár és Fejérmegye a hazai törvényhatóságok adakozásából
készített, s a múlt évi országos Vörösmarty-ünnep emlékére szánt" (Meghívó).
A koszorú együttes készíttetésének gondolatát Havranek József fehérvári polgármester
vetette fel, s az összegyűlt 3000 koronából Radnay Béla szobrászművész valósította
meg..."

---