Ezt az alkotást nagyon régen le szerettem volna fotózni, de a Hadtörténeti Múzeum területére elég nehéz bejutni. Már egyszer próbálkoztam, azt mondták, ha megveszem a kiállításokra szóló belépőjegyet, akkor sem mehetek ki az udvarra fotózni.
Viszont ezt a majd hatvan évig elbújtatott domborművet igen kevesen ismerik még.
Most végre az idei Múzeumok Éjszakáján sikerült elkészíteni a képeket. Azért kerestem annyira, mert Manno Miltiadesznek Debrecenben is van egy alkotása; az egyik legszebb dombormű a városban. Az is első világháborús. Itt: http://www.kozterkep.hu/~/3087_16_os_huszar_emlekmu_debrecen_manno_miltiadesz_1932.html?l&nr=1

'A budapesti szobrok és emléktáblák históriája szinte kimeríthetetlenül gazdag. Az 1945 utáni rengeteg áthelyezést és lebontási követően, több évtized múlva is előkerülhet egy-egy - korábban örökre eltűntnek hitt - alkotás. Az ismét látható, újra felfedezett művek sorába tartozik a gorodoki lovasroham emléktáblája.'

'A Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál végül a gorodoki halálroham domborművét helyezték el. Amikor a monarchia csapatai 1917-ben visszafoglalták a volt galíciai hadszíntereket, egy katonai küldöttség felkereste Gorodok melletti csatamezőt. A civilben festőművész és grafikus Manno Miltiadesz huszár százados több képet készített a tragikusan végződött ütközet helyszínéről. Ugyancsak Manno terve alapján mintázta később Nemes György a lovasrohamot ábrázoló, bronzból öntött emléktáblát.
A bronzból öntött dombormű rohamozó huszárokat ábrázol. Az előtérben kivont karddal vezénylő tiszt, mögötte trombitát fújva vágtató huszár. A hátrább látható huszárok közül többen golyótól találva hanyatlanak le a lóról. A relief alsó részére, Somogyváry Gyula fogalmazta a kétsoros szöveget: A ZENGŐ KÜRTSZÓ RÉGEN ELVIHARZOTT S LEGENDÁK ŐRZIK MÁR A HŐSI HARCOT AMELYNEK HÍRE SZÁJRÓL SZÁJRA / JÁR HOGY TŰZÖN POKLON VIRTUSÁBAN ÉGVE VÉRES CSATÁKBÓL EGYENEST AZ ÉGBE SZÁGULDOTT EGYKOR A MAGYAR HUSZÁR. A 170 X 105 centiméteres méretű, fekvő téglalap alakú alkotás mészkőből faragott keretben állt a főépület falán. A mészkő keret felső részébe felvésett felirat: A GORODOKI LOVASROHAM EMLÉKÉRE /1914. VIII.17. A dombormű alatt egysoros szöveg állt a posztamensen: A ROHAMBAN RÉSZT VETTEK A MAGYAR KIRÁLYI 1., 6., 7. ÉS 8. HONVÉD HUSZÁREZREDEK.'

'Amint arról a napi sajtó is beszámolt, a laktanya bejáratánál lévő épület falába épített emléktáblát 1929. augusztus 17-én (tehát a tragikus roham évfordulóján) avatták fel ünnepélyes körülmények között, katonai tiszteletadással. A tábori misét követő beszédet József főherceg mondta, székesfőváros nevében Dr. Czebe Jenő tanácsos, a hajdani 5. lovas hadosztály egykori tisztikara nevében gróf Bissinger Nándor koszorúzott. Az emlékművet az avatás után is megbecsülték, évente augusztusban megemlékezést tartottak a domborműnél.
A fegyveres testületek objektumainak területéről 1945 után számos első világháborús emlékművet eltávolítottak. '

'A bronztábla évtizedeken át az alagsori folyosón állt, a falnak támasztva. A Hadtörténeti Múzeum vezetőségének döntése alapján 2004-ben megtisztították, és jelentős hibáit kijavították. A domborművet az első világháború kitörésének kilencvenedik évfordulóján, 2004 júniusában ... a múzeum épületének belső udvarra néző falán helyezték el. Mivel az alkotás eredetileg laktanya területén állt, kevesen ismerték: nem szerepel sem Liber Endrének a főváros szobrairól és emléktábláiról 1932-ben írt könyvében, sem Gádor Endre és Lyka Károly Budapest szobrairól 1955-ben megjelent kötetében, illetve Rajna György 1989-ben kiadott szoborkatalógusában. '

'A Hadtörténeti Múzeum értékmentő tevékenységének köszönhetően sokáig elveszettnek hitt, értékes műalkotás vált láthatóvá a nagyközönség számára.'


Leírás forrása, és további részletek a Budapest folyóirat archív számában: http://apps.arcanum.hu/app/budapest/view/Budapest_2005/?pg=327&layout=s
http://apps.arcanum.hu/app/budapest/view/Budapest_2005/?pg=328&layout=s

---