A Jáki úti Köztemetőben található első világháborús katonai temetőt a 20-as években létesítette a városvezetés. A hősi temető kialakítása után a város itt rendezte meg évente a Hősök Emlékünnepét. Később merült fel a gondolat, hogy a hősök emlékét kifejező emlékművet kellene emelni.
A Városi Mérnöki Hivatalban felvetődött Rumi Rajki István neve, aki 1921-től Kámonban visszavonultan élt. A szobrászművész tett is ajánlatot a Hivatalnak, melyet a Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete Képzőművészeti Szakosztálya véleményezett. A bizottság pozitívan értékelte Rajki tervezetét. 1927-ben a Hősi Emlékműterveket Bíráló Bizottság kivitelezésre feltétlenül érdemesnek találta a terveket. Rumi Rajki egy Árpád-korabeli (IX.-X. sz-i) kürtöst formázott meg. A szobor ősmagyar harcost ábrázol, szétvetett lábakkal, végső elszántságot mutató, büszkén felvetett fejel, lendületes mozgással, ajkához emelve a kürtöt. Anatómiai szempontból, és a beállítás szempontjából is harmonikus képet nyújt. A bazaltkő talapzat elkészítésére pályázatot írt ki a Mérnöki Hivatal, melyet a Németh-testvérek nyertek el. 14 munkanap állt a rendelkezésükre. A korabeli újságok tudósítása szerint a hősi emlékszobor átadására a Hősök Emlékünnepén, 1928. 05. 20-án kerül sor. 1928. 05. 11-12-én a városban járt József főherceg és Albrecht főherceg, akik az emlékművet megkoszorúzták.
A Savaria Fórum 1994. január 14-i számában részletesebben olvasható az 'Örök időre teremtett emlékmű!' című cikkben.