A szülőföld iránti szeretet hozta haza Sárvárra 1966-ban Németh Mihályt, és ez az érzés diktálta érmei, plakettjei témáit is. Szobrászi törekvéseivel összevágó feladat volt a Vasi paraszt című szoborra kapott megbízás. A szülőföld iránti szeretet megmutatásának, a gyerekkori emlékek szoborba való átköltésének lehetőségét kapta meg vele. Többről volt szó, mint egy álló alakról, a táj gazdaemberét igyekezett megformálni. Egy riportban mondta Németh Mihály a Vasi parasztról: 'Sohasem dolgoztam modell után. nem portrét akartam... Nem ábrázoltam a parasztot egyetlen élethelyzetben, egyetlen gesztusával. Abban próbáltam tetten érni, ami a szíve gyökeréig jellemző volt rá, a munkában, a kenyérteremtésben. Az élet szolgálatában.'
A szobor elhelyezése kedvező, ugyanis a Vas megyei népi építkezést megőrző-bemutató szombathelyi falumúzeum bejáratánál állva múzeumi látnivalóvá vált, egykori falusi otthonok lakóira emlékeztet.
(Heitler László: Németh Mihály 1977-es kiadás)