Az Országház dunai homlokzatán balról jobbra haladva a magyar uralkodók időrendbe állított szobrai sorakoznak.
(Közülük néhányan, többször is láthatók az épület külső homlokzatán.)
A szobrok sorát Árpád vezér nyitja meg, és a királylajstromban
II. Józsefig jutunk el.
Itt a szoborgaléria befordul és a déli homlokzaton, Szent István szobra felett folytatódik egészen V.Ferdinándig, illetve József nádorig.
Ugyanezen a homlokzaton, legfelül kezdődik a kiemelkedő országnádorok, erdélyi fejedelmek, hadvezérek, államférfiak galériája,
amely a keleti homlokzat egészén végigvonul.
(A főbejárat felett a középkori Magyarország két híres királya Nagy Lajos és Corvin Mátyás őrködik.)
Majd a szobrok sora az északi oldalon (a honfoglalás korát megjelenítő) alkotásokkal fejeződik be.
Valamennyi szobor az épület architektúrájába betagozva, gyámkövön, vagy díszes baldachinon áll. Anyaguk megegyezik a homlokzat faragott köveivel. Stílusukban azonban nincs semmi 'gótikus'.
Megformálásukra a XIX. század végére jellemző, száraz realizmus nyomja rá bélyegét. Steindl nem csak a stílus tekintetében, hanem a szobrok beállításában és történelmi hűségükben is szigorú egységet követelt: mind frontálisan áll, ruházatuk és fegyverzetük, tudományos útbaigazítás alapján, 'hiteles' formákkal készült.
Nem meglepő tehát, hogy bár létrehozásukban 23 szobrász, köztük a kor legkiválóbb magyar művészei vettek részt, egyéni jelleget alig-alig
mutatnak, szinte mintha egy-azon kéz faragta volna őket.
A szoborművek épületnek alárendelt, másodlagos szerepét tovább fokozza, hogy többségük 10,5 - 15 - illetve - 25,7 m. magasan helyezkedik el, így valójában alig lehet őket többnek mint épület dekorációnak tekinteni.

Habsburg Albert "1397-ben született Bécsben, IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermekeként. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg. Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a 'német' uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését. Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak."
Forrás: http://ezenanapon.hu/10/27/neszmelyen-egy-torokellenes-hadjarat-soran-42-eves-koraban-verhasban-meghalt-albert-magyar-kiraly-ii-albert-neven-nemet-romai-csaszar-az-elso-habsburg-2/89469