A háromszéki Gidófalva egyik híres szülötte az örmény származású Czetz János honvédtábornok, aki 1822-ben látta meg a napvilágot, és 1904-ben hunyt el Argentínában.
Mint katonatiszt könyvet írt, a „Magyar Hadnyelvtan a császári és királyi osztriai hadsereg tisztjei számára” címmel, mert méltánytalannak tartotta, hogy a magyar katonákat német nyelven vezényeljék. Bem József mellett ő volt az erdélyi hadsereg tábornokkari főnöke és ideiglenes parancsnoka. A világosi fegyverletétel után, 1850-ben Nyugat-Európába, majd Argentínába emigrált, ahol megalapította az Argentín Nemzeti Akadémiát (Colegio Militar de la Nación). Ő volt az egyetlen magyar, akinek Dél- Amerikában egészalakos szobrot állítottak. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, hiszen földmérőként dolgozott Argentínában, ahol feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét.
1911-ben szülőfalujának községházán emléktáblát avattak, mely az 1997-ben állított dombormű alatt található, a következő felirattal: 'Ebben a községben született 1822-ben Czetz János 1848-49 beli honvédtábornok aki a magyar szabadságharc szomorú végével hazájából kibujdosva 1904-ben Argentina szabad földjén Buenos Airesben fejezte be nemzete szabadságáért utolsó percig hevülő nemes életét. E táblát a Székely Mikó Kollégium 1910-11 -ben érett ifjúsága készítette.'
E klasszikus tábla fölé helyezték el a Petrovits István által készített domborművet.

---