A szobor állításának 150. évfordulójára összefoglaló cikk jelent meg, amiben rögzítik a szobor létrejöttének előzményeit, a megelőző eseményeket, de a szobor felépítését is egyértelművé teszi.
Az 1739-40-es ú. n. »fekete halál« a város akkori lakosságának több, mint negyedét ragadta el. Az "elhullottak" eltemetésére nyitották meg a »Szentháromság«-ról elnevezett temetőt.
Az ebből történt megmenekülés emlékére, fogadalmi emlékként állították az oszlopot. Erről tanúskodik a homlokzaton elhelyezett tábla is: »Kecskemét város lakosai (oppidan, Ketskemethienses) kegyes fogadalomból emeltették a ragályos dögvészből való megmenekülésük emlékére.« Egy másik márványlap kiegészíti ezt: »állította az áhitatos keresztény nép.«. Ugyanakkor a szobor a város tulajdona, mivel "az felekezet nélkül, társadalmi úton, a lakosság adományaiból a városi közönség vezetése alatt és az ő telkén létesült..."
A felépítésről – fenn: "...a szentháromság szobra áll, mely hármas alakot ábrázol: az Atyát kezében a földgolyóval, Krisztust aranyozott kereszttel, mely körül aranyozott sugár jelképezi az oltári szentséget, a szent lelket fehér galamb alakjában, körülötte aranyozott sugár glóriával. A szobormű e tulajdonképeni főalakjai magas oszlopon nyugosznak, melynek feje aranyozva van. Az oszlop alapszíne tengerzöld, melyen harnuszínű domborművű alakok, felhők, angyalfejek látszanak, ez utóbbiak aranyozott szárnyakkal. "
A homlokzaton és alatta: "...az oszlop közepén van Szűz Mária aranyozott koronája, két aranyozott szárnyú angyal által tartva. Alább szűz Mária szobra, fején aranyozott csillag koszorúval. A szobor színe hamuszin, s ruhája szegélye aranyozva van. A lábánál levő földgolyó kék alapszínnel és arany csillagokkal van díszítve, mely körül egy kígyó jelképezi a sátánt."
Az oszlop alatt: "...magas és szép művű kiugró oszlopzat van, melynek párkányán áll a következő négy szent szobra, úgymint : Szent István, aranyozott koronával és királyi pálczával. Jobbról szent Sebestyén, aranyozott nyíllal, balról szent Rókus egy kutyával, mely a hűség jelképe, s a hátsó oldalon serafi szent Ferencz. (...)
Az oszlop közepén alul oltárasztal van, s fölötte kis aranyozott baldachin, melynek közepén van az elől jelzett feliratú vörös márvány tábla. Az oltár alatti fülkében fekszik szent Rozália, kezében a feszülettel, fején aranyozott rózsakoszorúval. (...)"
Alább: "Az oszlop és rácsozat közötti járda vörös márványból van, melyen kívül egy kőrács van 8 kis oszloppal, melyek mindegyikén egy-egy szent szobra áll , úgymint: a bejáratnál jobbról szent Pál, balról szent Péter, mely egészen újból faragtatott.. .Mellette keresztelő szent János, azontúl szent Antal, xav. szent Ferencz, nepomuki szent János, szent Imre herczeg, szent Flórián. .." ^[1]
A Műemlékvédelem cikke szerint Conti Lipót "szerzőségére" eleinte közvetett bizonyítékok voltak. Később azonban megtalálták a szobor eredeti, jegyzetekkel ellátott tervezetét. A táblát, ami szerint az alkotó Conti Lipót kőfaragó 1959-ben helyezték el.
A volt ferencrendi szerzetesek Historia Domusában talált bejegyzés derített fényt arra, hogy az emlékmű felszentelése 1743. június 22-én történt, Páter Várkonyi Jeremiás házfőnök vezetésével.
Meg kell említeni, hogy ez a tanulmány a négy, egy vonalban állított szentek közül az egyik (éppen vitatott) alakot Szent István vértanúval azonosítja. ^[2] Én ezt nem tartom reálisnak. Nem gondolom, hogy őt bárhol és bármikor koronával ábrázolták volna.

---