Nagy Benedek egyik legkorábbi köztéri munkája a kissé túl tárgyilagos című Anya gyermekkel, mely ennek ellenére vagy ezzel együtt érzelmileg hallatlanul pontosan megfogalmazott mozdulatot és a testbeszéd gyönyörűen megörökített momentumát foglalja magába. Igazán nagyon találó, klasszikus zsánerszobor, a baba ujjat szopó tapogatózásával, az anya ugrásra kész figyelmével, a két test tökéletes szimbiózisával. Fiatalkori mestermű.

Pillanatnyi elhelyezése azonban rendkívül bizarr. Azt gondolom, jelenlegi állapota átmeneti (a felülről vagy oldalról fotózott képeken jól látható a két faléc, melyre minden bizonnyal ideiglenesen helyezték). Találtam róla régebbi képet, melyen jól látható, hogy a szobor a szabadban áll (talán nem is messze mostani helyétől, bár konkrétan semmit nem ismertem fel a környezetéből). Mostani ideiglenes helye azért is zavaró, mert nemrégiben szemmel láthatóan felújíthatták a szobrot, a két test találkozásánál lévő üregekben viszont meggyűlt az esővíz, és ez a felgyűlt víz azóta megbarnult, azokon a helyeken már elszínezte a hófehér mészkövet. Mintha valamilyen feledékenység vagy nemtörődömség sújtotta volna a szobrot - mert a városi Művelődési Ház, melynek bal oldala mellett áll, nemrégiben ugyancsak átesett a tatarozáson, s e pillanatban igen jó, a szó szoros értelmében újszerű állapotban van.