Hörmann Mihály - aki ezen az emlékkövön kívül egy Kőszeghez közeli, kedvelt kirándulóhely, a Hörmann-forrás névadója is - kilétére két közkeletű magyarázat is létezik. Közülük az egyik Hörmannt - Hermann tanácsos formában - az 1532. évi ostrom melléktörténetének szereplőjeként említi, eszerint a városi tanács határozatot hozott, hogy Kőszeget mindenkinek az utolsó csepp véréig védelmeznie kell. Hermann javaslatára fűzték hozzá ehhez, hogy aki árulóvá lesz, azt elevenen kell megnyúzni. Az ostrom alatt azonban épp ő maga paktált le a törökökkel - elfogták a nevezett forrás közelében, és az ítéletet végrehajtották rajta.

A másik magyarázat szerint Hörmann Mihály Kőszeg várkapitánya volt az 1620-as évek elején, Bethlen Gábor második bécsi hadjárata idején a fejedelem megbízásából került a posztjára. A várnagyot a forrásnál Habsburg-katonák ejtették fogságba, és egy tőrrel elevenen megnyúzták. Hörmann Mihály várnagy bőrét és a tőrt állítólag még a tizenkilencedik században is őrizték és mutogatták a kőszegi városházán (Magyarország egyetlen olyan közhivatali épületében, melynek funkciója az elmúlt 600 évben nem változott).

Az 1972-ben felállított, kb. 1 méter magas emlékmű ezt a második magyarázatot szentesíti, a két háromszög alakú kő jellegzetes kombinációjából álló kompozíció nagyobbik kőtömbjének déli oldalán olvasható felirat tanúsága szerint. Ugyanennek a kőnek a keleti, a vár felé néző oldalán a várnagyot ábrázoló relief kapott helyet.