Aba-Novák Miklós pannója, a 'Francia-magyar kapcsolatok' 1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás Grand-prix díját. Így nem volt kétséges, hogy a Székesfehérváron, az ünnepi szentév okán kiemelt jelentőséggel bíró egykori koronázó városban is megbízást kap a művész.

Az Országgyűlés 1938. augusztus 18-án – államalapító királyunk halálának 900. évfordulóján – Székesfehérváron meghozott törvénnyel (1938. évi XXIV. törvény) emelte állami ünnep rangjára Szent István ünnepét, tisztelegve a város sok évszázados történelmi és közjogi szerepét elismerő esemény előtt.

Ennek az ünnepi évnek az eseményeit mutatja be Aba-Novák Vilmos Városházán található seccója, melyet a művész betegsége, majd halála miatt nem tudott sajnos befejezni.

Az alkotás három falat beborító, az ünnepi emlékév eseményeit bemutató mű – a három fal három esemény bemutatását ábrázolja:

1938. május 22.: vitézavatás napja. Ezen a napon 1903 fő vitézi avatására került sor Szent István Bazilikájának romjai (a Romkert) területén. Ekkor avatta fel Horthy Miklósné a város Szent István Központi Elemi Iskoláját (ma Széna Téri Általános Iskola), ahol megnyitották a 2. Tanügyi kiállítást. E napon helyezte el Horthy Miklós kormányzó a vitézi székház (később a szakszervezeti székházzal egybeépítésre került épület) alapkövét, illetve Horthy Miklósné az Úrinők Otthona alapkövét.
Az alkotáson egyértelműen felismerhető Horthy Miklós kormányzó.

1938. június 1.: Szent Jobb ünnepe. Ezen a napon fogadták Szent István ereklyéjét, mely az Aranyvonaton érkezett második állomására a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus évében. A fogadóbizottság tagjai József főherceg, Mikecz Ödön, Hóman Bálint, Széchényi Viktor, Csitáry G. Emil, Sónyi Hugó, Temesy Milán voltak. A Szent Jobbot a Boldogasszony térre kísérték (mai Piac tér), ahol egy ideiglenes kétemeletes oltárnál Angelo Rotta címzetes érsek mondta el Szent Istvánhoz a könyörgést, majd misét pontifikált. Előző napon emelték ki Prohászka Ottokár megyéspüspököt Hosszú temetői sírjából, majd a Szent Jobb ünnepén, a közszemlére kitett Szent Jobb és a Szent István koponyaereklye előtti térről, a Romkertből temették el, innen vitték végső nyughelyére, a Prohászka-emléktemplomba.

Az alkotáson szereplő azonosított személyek: Habsburg József főherceg, Hóman Bálint tárca nélküli miniszter, Havranek József alispán, Serédi Jusztínián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek, Balassa Brúnó, kir. tankerületi főigazgató, Angelo Rotta, budapesti pápai nuncius, Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a pápa legátusa, Shvoy Lajos, a székesfehérvári egyházmegye püspöke, Glattfelder Gyula csanádi érsek, Horthy Miklós kormányzó, Teleki Pál gróf, vallás- és közoktatásügyi és miniszter, Werner Adolf zirci apát, Thaisz Andor főispáni államtitkár, Széchényi Viktor gróf főispán, Schmidl Ferenc műszaki tanácsos, Csitáry G. Emil polgármester, Farkas Sándor polgármester helyettes, Kaltenecker Viktor, Székesfehérvár felsőházi követe, Poós Rezső vitézi székkapitány, Terbócz Miklós miniszteri tanácsos, Szűcs István altiszt.

1938. augusztus 18.: ünnepi országgyűlés. Az országgyűlést eredetileg augusztus 21-re tűzték ki, de a német kancellár e napon fogadta Horthy Miklóst, így a kihelyezett országgyűlésre augusztus 18-án került sor. A Székesfehérvárra kihelyezett országgyűlés Felsőházának és Képviselőházának ülése délután 5 óra 3 perctől 6 óra 20 percig tartott. Itt alkották meg a fentebb már említett törvényt, mely alapján augusztus 20-a Szent István király dicső emlékére nemzeti ünnep lett. Ezt követően került sor Sidló Ferenc Szent István lovasszobrának felavatására.

Az alkotáson szereplő azonosított személyek: Kaltenecker Viktor, Székesfehérvár felsőházi követe, Lits Ferenc, a Székesfehérvári Gazdakör elnöke, Reményi-Schellner Lajos pénzügyminiszter, Mikecz Ödön igazságügy-miniszter, Say Géza miniszteri tanácsos, Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, Imrédy Béla miniszterelnök, Habsburg József Ferenc főherceg, Habsburg József főherceg, Habsburg Albrecht főherceg, Horthy Miklós kormányzó, Hóman Bálint nyugalmazott miniszter, Tasnádi Nagy András vallás- és közoktatásügyi és minisztériumi államtitkár, Kunder Antal kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Kánya Kálmán külügyminiszter, Radvánszky Albert báró, a felsőház alelnöke, Herczeg Ferenc író, felsőházi tag, Tildy Zoltán képviselő, Gerevich Tibor, a Műemlékek Országos Bizottsága elnöke, Kornis Gyula, a képviselőház elnöke, Rátz Jenő honvédelmi miniszter.

Egyéb események is zajlottak az ünnepi év kapcsán (országos levente ünnep, jubileumi dalosverseny, sportesemények, kettős katonai ünnep), az alkotásokon azonban a főbb események szerepelnek, így ezekről írtam néhány sort bővebben.

1939. augusztus 30-án a dr. Csitáry G. Emil polgármester, dr. Kaltenecker Viktor, dr. Kepes János, valamint Schmidl Ferenc műszaki tanácsos alkotta bizottság megállapította, hogy a művész falképei (ezen a nyáron készült el a Romkertben található Szent István Mauzóleumának seccója) az eredetileg elfogadott tervek szerint készültek el, és művészi szempontból a hozzá fűzött elvárásokat teljes mértékben kielégítették.

A Városháza lépcsőházában látható secco előkészületei során a falat vízszigeteléssel, rabicbeton védőburkolattal, salétrommal és egyéb kivirágzásmentes vakolással látták el. A lépcsőház mennyezetét áttörték, és üvegfelülettel látták el, ezáltal természetes fényt biztosítva az alkotásnak. Ezt követően kezdődött el a művészi munka.

Aba Novák Vilmos a secco készítése közben megbetegedett, majd sajnálatos módon elhunyt. A harmadik fal, a vitézi avatás képei nem készültek el teljesen. A város akkori vezetése úgy döntött, hogy nem bíznak meg más művészt az alkotás befejezésével, a művész iránti tisztelet miatt befejezetlenül hagyták az alkotást. Az alkotást 1942. őszén Soós István rögzítette, elpasztellesedés miatt.

A mondatszalagok verseit Berczeli A. Károly írta.

Az ötvenes években – politikai okokból – mindkét alkotást lefestették, a Romkertben találhatót lemeszelték, a Városházán található művet pedig olajtartalmú festékkel fedték le. A két művet az 1990-es években Hernádi György restaurálta, a Városházán található ünnepi év eseményeit bemutató alkotást 1991-1993 között, a Szent István Mauzóleumának falképét pedig 1992-ben kezdte, és 1996-ra fejezte be. A városházi mű esetében csak a festék eltávolítása egy esztendőt vett igénybe. Jártam annak idején a Városháza épületében, amikor még le voltak festve a falak, tényleg semmi nem látszott az alkotásból.

A két secco készítéséről és restaurálásáról 2011. novemberében a székesfehérvári Városi Levéltár ingyenesen megtekinthető Kamarakiállítást rendezett.

2010. végén Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megalkotta a 742/2010. (XII.9.) számú határozatát, mely szerint 2013. évet, Szent István halálának 975., és az 1938-as ünnepi év 75. évfordulóját ünnepi emlékévvé nyilvánította, melynek keretében több köztéri alkotás is elhelyezésre kerül a városban, illetve méltó módon emlékeznek meg a '38-as év ünnepi eseményeiről.

A Városháza épülete nyilvántartott műemlék.

Forrás: Demeter Zsófia-Gelencsér Ferenc: Örvendezz, királyi város! 159-186. o.
Aba-Novák Vilmos művek helyreállítása - kamarakiállítás, 2011. november, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (a kiállításon engedéllyel fotózhattam a kiállítás anyagát - a restaurálás folyamatáról készült fotókat, és írásokat). Az összefoglalót Végh Ákos írta.
A képeken látható személyek felsorolásának forrása: a falkép előtt elhelyezett táblák.

Köszönöm Tamásnak, hogy a fotókat ilyen nagy számban tölthettem fel.