Párkányt a garamszentbenedeki apátság alapítólevele 1075-ben 'Kakath' néven említi. 'Kakath' - Kakas. A középkorban Kakath Parkan néven is szerepelt.
A török 1543-ban elfoglalta, 1546-ban várat épített. Török neve: Dsigerdelen Parkan. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel a várat, amit teljesen leromboltak. A települést 1948-ban Stúrovónak nevezték el.

A lexikonból:
1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) volt.
2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037 római katolikus vallású.

Kovács Ágnes interjúalanya Bartusz György:
http://www.rovart.com/hu/beszelgetes-bartusz-gyorgy-szobraszmvesszel_2472

2015. december 19. Levelet kaptam Tamástól.

Willant Zoltántól kapta az alábbi sorokat:

"Továbbá sor került a juharlevelű
platánfák kiültetésére, s a mai városi hivatal (épült 1972-ben) előt-
ti park helyén, a Fő utca teljes szélességében található közel másfél
méter mély árok földdel való feltöltésére. Ezen a helyen a második
világháború éveiben egy magas talapzaton a Magyar országzászló
lengett, 1959-től a Lenin szobor állt, 1993-tól pedig a „Regélő
szikla” mesél a város legjelentősebb történelmi eseményeiről. A
parkban a 70-80-as években ötágú csillag alakzatú szökőkút állt,
melynek helyén 1994-től a Pro memoria emlékmű figyelmeztet két
világháború szörnyűségeire."

A leírás részlet linkje is szerepel a levélben:
http://web.sturovo.sk/mes_noviny/2005_03.pdf

A részlet más párkányi alkotáshoz is adalék.
Köszönöm Willant Zoltánnak a kiegészítést.