Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1952) magyar festő, kiváló művész (1952) bronz portrédomborműves emléktábláját 1967-ben helyezték egykori lakhelyének a falán, amelyben élt és dolgozott.

Csók István festőművész hosszú pályája során egyike volt a legtöbb hazai és külföldi elismerést, díjat nyert magyar festőknek. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte. 1886-87-ben a müncheni festőakadémián, majd 1880-tól Párizsban tanult. Évekig Münchenben élt, majd 1896-ban csatlakozott a Hollósi Simon vezette nagybányai csoporthoz. 1903 és 1910 között Párizsban élt. Festészete egyre jobban közelebb került a poszt impresszionisták festészetéhez. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói.
Hazatérése után 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert, 1914-ben gyűjteményes kiállítása nyílt a Műcsarnokban. Az 1910-es 1920-as években festette legszebb és legérettebb sorozatait: pl. a kislányáról festett Züzü képek, Balatoni sorozat, Arcképek

Számomra a legkedvesebb festménye: A tavasz ébredése http://www.hnm.hu/utils/GalleryLarge.php?ItemID=2597&PicNum=0 és a Keresztapa reggelije

---