A Pannon Egyetem központi aulájában négy mellszobor áll. Bevallom, eleinte önkényesen szerettem volna Déri Márta portréját elsőként bemutatni. Olvasom azonban a kis könyvben, hogy éppen a felállítás évében határozták el (újra), hogy megalapítják az egyetemi Panteont. Ennek a sorozatnak alakja ez az alkotás és folyamatos bővülését tervezik - ld. a csoporthoz tartozó alkotásokat.

A szobor avatásán (2002. december 11-én) több beszéd hangzott el.

'... 20 év, ami alatt kialakította a tanszék mai arculatát, iskolateremtő professzorként mérnökgenerációk egész sorát tanította és nevelte. Olyan ember volt, akinek sosem volt ellensége. Miért szerette és tisztelte mindenki Déri Mártát?
Nyolcvanadik születésnapján tartott előadásában Seneca szavait idézte: Docendo discimus. Tanulva tanítani. Ehhez tartotta magát, gyerekkorától kezdve tanított és tanult, de ami ennél sokkal több: nevelt is. ... A jó szülőhöz méltó módon, példával nevelt, tanultunk tőle emberséget, tisztes helytállást, becsületet, de ugyanígy megtanított bennünket a természet, az állatok, növények tiszteletére is...'
Ezeket a szavakat (és sok továbbit) Kotsits Leventéné mondta, a professzor asszony egyik volt tanítványa, aki a későbbiekben folytatta Déri Márta tanszékvezetői munkáját.

Déri Márta az egyetem Szilikátkémiai tanszékének vezetője volt. E-mellett közismert természetjáró - többek között tanszéki kirándulások szervezője és vezetője. Apró termetű, 'mégis erőt sugárzó', tiszta tekintetű - ilyennek ábrázolta őt az alkotó is.

Forrás: Egyházy Tiborné és Dömötör Lajosné: 'Üzen a múlt' c. kiadványa.