'A köztéren elhelyezett szobrok tömegekhez szólnak. ... Az ilyen realizmus mindig is életet, erőt adott a művészetnek. Munka közben receptet senki sem ad, mi módon szülessen jó szobor, egy-egy alkotás minőségét műszerekkel mérni nem lehet.
A művészi produkció elsősorban tehetség dolga. Megítélésénél, ha van vonzóereje, a kíváncsiskodót csak nehezen engedi el. Ez a jelzés a legjobb bírálat a minőség megítélésére.' /Marton László: Ars poetica/

Úti célom kb. 20 kilométerre innen volt. Célszerűnek látszott azonban olyan helyen szállást keresnem, ahol találok is - így nyár közepén és nem túl drága. Keszthely jó választásnak tűnt. Indulásom előtt körülnéztem, mit találok várhatóan arra. Meg is lepődtem, micsoda kincs vár még feltáratlanul.

'Fürdő után (alumínium, 1958, Keszthely)' - az Artportal és Wikipedia is jegyzi.
Kicsit küzdelmes volt kinyomozni, hol is találom, ill. (később) melyik strandra kell bejutnom, de sikerült megtalálni, bejutni is.

Sajnos az elhelyezéssel és a kánikulával együtt jár, hogy a szobor óriási tömegben állt. Látható, minden ízében sugározza a címe szerinti életérzést.
A realizmushoz nem fér kétség! A lány csinosan magasodik a homokozó melletti kisebb kis emelvényen. Nyilván ő volt ott előbb és egy későbbi strandrendezés hozta össze a szomszédságot.
Azt hiszem, a realizmushoz hozzá tartozik az is, hogy mindenki teljes természetességgel jár-kel a szobor körül, pakol rá, a gyerek csimpaszkodik a lábába. Én pedig, a 'kíváncsiskodó', le voltam nyűgözve.

Új szobrok a Balaton mentén

"Szobrászművészeink műtermeiben — a faragók és az öntök műhelyeiben — sok olyan alkotáson végzik az utolsó simításokat, amelyek az idén nyáron már a balatoni üdülőhelyek parkjait, sétányait díszítik....
....Két szoborral szépül Keszthely is. Kocsis András öt ülő nőt ábrázoló díszkútja a parkban, az úgynevezett szigetfürdő előtt pedig Marton László „Női akt”-ja kerül felállításra....."

---