Laborcz Ferencet a legkedvesebb szobrászaim közé sorolom, mindenesetre biztosan azok között van, akiknek - a korszak követelményei által előírt béklyóktól megszabadulva - művei egyedi jellegzetességekkel bírnak, és ezer szobor között is megkülönböztethetők. (Közvetlen kortársai közül a szememben Kerényi Jenő és Somogyi József ilyen. De a zárójelhez tartozik, hogy míg az 1971 novemberének végén autóbalesetben váratlanul elhunyt Laborcznak bő egy évtized adatott a viszonylag szabadabb köztéri munkában, addig Kerényi e tekintetben mindig is autonómabb tudott lenni, Somogyi József pedig több fénykort is megért saját pályafutásában.) Az egri Fazola Henrik-ábrázolás, mely mentes mindenféle realisztikus vagy historizáló ambíciótól, ugyanakkor éppen hétköznapiságával és magától értetődőségével nyeri meg nézőjét, pontosan ilyen mű - ezer közül is felismerhető lenne, hogy Laborcz munkája. Ez leginkább a különlegesen elnyújtott figurának, a rendhagyó, mégis karakteres testtartásnak köszönhető. Első pillantásra modern szobor, de ott van a kalapács, a kovácskötény, a sisak, az arc - az ember minél tovább nézi, annál összetettebb, beszédesebb dolgokat vesz rajta észre. Meggyőződésem továbbá, hogy az életművön belüli legközelebbi társa az 'Ülő munkás' - lásd http://www.kozterkep.hu/~/8958/_ulo_munkas_budapest_laborcz_ferenc_1980.html .

A különféle műlajstromok (artportal, Wehner) egyetértenek abban, hogy a mű krómacél anyagú, továbbá hogy 1960-ban lett felállítva (a rákosmentei Laborcz Ferenc-Czimra Gyula Emlékházban olvasható tájékoztató tábla odáig megy, hogy ezt a szobrot nevezi az első krómacél anyagú köztéri alkotásnak az országban). D. Fehér Zsuzsa a Magyar Nemzeti Galériában rendezett 1980-as emlékkiállítás katalógusában az 1958-as dátumot említi több helyen a művel kapcsolatban; 1958 alighanem a kisminta elkészítésének éve, nem a felállításé. Sajnos, semlyik lajstrom nem beszél konkrétan a mű technikai kivitelezéséről, a hegesztésről, mely a korszakban éppen Laborcz szívesen alkalmazott eljárása is volt. Én ránézésre, simogatva, tapogatva az anyagot vörösréznek mondtam volna inkább, de elfogadom a műlisták állítását, legyen krómacél, a szobor lábánál, a talapzati részen pedig ott a szerző szignója és az 1961-es évszám. Fordítva még el tudom képzelni, hogy a szobrász valamikor megalkotta művét, az évszámot belevéste az anyagba, és a művet később állították fel - azt, hogy 60-ban felállították, és 61-et vésett volna bele, nem nagyon. - És így is van, végül megtaláltam az egri szobor 1965-ös felállítási évét.

Angol leírás, sztori

A simple yet fantastic sculpture by one of the most interesting sculptors of 20th century Hungarian art history, Ferenc Laborcz.