Kolozsvár egyik legrégebbi egyházi építménye az Óvárban lévő Ferences-rendi templom, vagy közismert nevén a 'barátok temploma', mely az ősi városmag egyháza volt már az Árpád kor óta. Az elmúlt évszázadokban számos átalakuláson, átépítésen esett át. Jelenlegi megjelenése a barokk kort idézi. Az épület déli részén négy kápolna található, ezek közül a bejárat felőli első (nyugati) a Loretói kápolna.
Ezt eredetileg saját költségén 1732-ben Szent Klára tiszteletére építtette özv. Nápolyiné Felvinczi Klára, aki ott pihen a kriptában. Ez a kápolna 1745-ben változtatásokon ment át, amennyiben Toroczkai János és Kornis Antal áldozatosságából a mai alakjában látható Lorettói kápolnává nőtte ki magát.
A kápolna nyugati, Karolina tér felőli oldalán a Loretói házat ábrázoló mozgalmas, barokk dombormű látható, melyet a kor jeles kolozsvári szobrásza Nachtigall János készített.
A Loretói házat ábrázoló grafikák, domborművek széles térben terjedtek a barokk idők Szűz Máriát dicsőitő ikonográfiájában, főleg a ferences- rend környezetében. Egy ősi legenda szerint a Szűzanya kőből épített názáreti házát a muszlimok elől az angyalok 1291-ben a levegőbe emelték és átmenekítették az akkor Magyarországhoz tartozó, dalmáciai Tersatto városába. Itt a Frangepánok vették gondjaikba, de a helybeli keresztények elbizakodottsága miatt 1294-ben az angyalok ismét magasba emelték, és átvitték az Adriai-tenger túlsó oldalára, a Loretói dombra (Közép Olaszország).
A dombormű Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal a karján, amint a legendás építmény angyalok általi szállítását oltalmazzák.