'A hatvanas évek elején épült gyár ebédlőjének keleti falát szinte teljes magasságban és teljes szélességben elfoglalja Garányiné Staindl Katalin hatalmas samott domborműve.' -ezzel az állítással rögtön vitatkoznék. A fal északi, és kb. egy méter magasról indul a dombormű, felfelé.
'A 40 x 40 cm-es kockákból álló, 3 méter magas, 13 méter széles, erősen emelt kontúros dombormű Henry Moore szobrászatának elvét követi: a pozitív-negatív formák játékára épül. Anyaga rézoxidos samott, amelyen néhol kevés zöld és sárga fedőmáz jelenik meg, néhol, elszórtan pár szem ezüstös, kékes üvegmozaik szemcse. A monumentális, érdekes felületű teret a művész jelképes, többalakos kompozícióval töltötte be. Témája: az ember és a technika kapcsolata az ókortól napjainkig, a nagy elődök és munkásságuk mai eredménye, a fejlődés és a nyomában kialakuló gazdagság. A fejlődést, az előrehaladást, a dinamizmust egymáshoz kapcsolódó körökkel, és körökben érvényesíti a művész. Mintegy időrendi sorrendben, a kezdetektől máig vezetnek a különböző méretben és magasságban mintázott körök, amelyekben jelképes emberalakok és kémiai, fizikai jelek, szerkezetek állnak egymás mellett. E tudományágak szunnyadására, majd fellobbanására, kezdeteire utalnak a heverő férfiakt és az égből tüzet lelopó, istenekkel szembeszálló Prometeusz (a máját tépő keselyűvel), eredményeire, kibontakozására pedig a jelképes nőalak (hatalmas kezében villámmal, napsugárral). A természeti erők humanizálását, az energiák emberi szolgálatába állítását jelképezik a mű allegorikus ábrái, alakjai. A művész azonban emléket állít a fizikai, kémiai tudományok nagyjainak is, név szerint, portrészerű megoldással. A körök között és fölött kevésbé emelt kontúrokkal arcképsort látunk, felirattal (Leblanc, Wöhler, Priestley, Curie házaspár, Mendelejev). Az érdekes, karakteres fejeken nem a naturalista hűségre, hanem az expresszív hatásra, emlékállításra törekedett a művész. Alkotása férfias karakterével, tökéletesen átgondolt eszmeiségével, egységes jelképrendszerével tűnik ki. '

Írja Sz. Kürti Katalin A köztéri szobrok ...című könyvének 130-131. oldalán.

A lényeg: az állapotára nálunk nincs kategória, mert ugyan megvan az alkotás, de mégsem látható, mert kb. 15 éve elfalazták. Mondjuk ezt a most kibontott részt látva szakszerűen tették, de az áthelyezésről szóló hírnek én magam nem örülök. Nem hiszem, hogy megúszná a mű sérülés nélkül. És hová is tennék? Dobozban hagynák, mint a Berki Viola hasonlóan nagy, kerámia művét?