Gyömrő.
Pest környéki falu volt, szép múlttal, hasonló társaival, jó közlekedéssel. Fejlődése elrendeltetett.
Az 1900-as évek elején 'parcellázás' változtatja meg a falu akkori arcát.
Három telepet alakítanak ki az ősi falu erdős határban. A Mária, a Klotild és az Erzsébet telepeket.
45 után a volt uradalmi tulajdon megkezdte új életét. A Teleki-kastély szökőkútja a községháza elé kerül.

1998-ban a település város címre pályázva, sokirányú fejlesztésbe kezdett. Többek között pályázatot hirdetett a közösséget bemutató köztéri képzőművészeti alkotás felállítására. A hely adott volt, a 'városháza' előtti térség a Teleki-szökőkúttal.

A nyertes mű gondosan vette figyelembe a meglévő épített adottságokat, azok méretét, funkcióját, a mű 'mondanivalóját'.

A 'kútszobor', a kompozíció egy fa köré épül, mely az összefüggő erdőséget hivatott jelképezni. Az erdőből nőtt ki a három 'nőnevű' telep, természetesen nőalakokkal megjelenítve azokat. E nőalakok is jelképeket mutatnak be, szőlőt, egészséges, hallal játszó gyermeket, a gazdihoz simuló kutyát, az új környezet, az új otthon adta mindennapi munkát, életet, életérzést. A korán ébredő kakas a legkorábban itt élőket, - 700 éve - az ősi falusiakat képviseli. Ne feledjük Gyömrő 500 éve református hitű közösségét sem, így a 'kakas' jelképként, az ő keresztyénségüket is megjeleníti az alkotáson.
A kakas harmadik funkciója: Szemben a városháza kapujával, kukorékolnia illik, ha abban a házban a gyömrőiek érdekei, értékei védelme nem a kellő intenzitással történik.

A Díszkút avatása 2001. augusztus 20-án egybeesett Gyömrő várossá avatási ünnepségével.

2010 augusztus 20-tól ifj. Pál Mihály Gyömrő város díszpolgára.

Gyömrő, és amit átélt:
http://www.kapcsolat-kapcsolat.hu/tartalom/monorikisterseg/gyomro.html