Az évente gyarapodó veszprémi Pantheon (bővebb leírását ld. http://www.kozterkep.hu/~/15533/_muveszek_emlekoszlopa_veszprem_raffay_bela_2010.html?l&nr=1) egyik alkotása avatására az '56-os eseményekhez kötődő nőtüntetés 50. évfordulója alkalmából került sor.
Az emlékmű - bazalt és üveg hatású, fényesre csiszolt gránit kombinációja - alkotója művészi stílusjegyeinek őrzője. Az anyag megválasztása éppen olyan kontrasztos, mint a fény-árnyék játéka, így egymást erősítik ezen az alkotáson is.

A nőtüntetések 1956-ban Budapesten kezdődtek (december 4.), a Hősök terén, ahol több ezer asszony és lány vonult fel némán, tiltakozásul a forradalom vérbe fojtása ellen, ami akkor egy hónapja kezdődött meg a szovjet csapatok bevonulásával.
Veszprémben két nappal később volt hasonló tüntetés, ezért is a dátum december 6. Amennyire tudom, emlékművet azonban csak itt állítottak az esemény emlékezetére.

Egy legenda: a veszprémi nők 1956-ban élő sorfalat alkotva próbálták megvédeni szeretteiket a megtorlások ellen - sikerrel.
A valóság: 'Ez a mi ügyünk, mondták a veszprémi nők, amikor 1956. december 6-án némán, virággal a kezükben felvonultak azért, hogy emlékezzenek az elesett hősökre, már lefogott, vagy más okból hiányzó kedveseikre. Zárt sorban mentek, és nem engedtek be maguk közé senkit, aki nem ezért az ügyért indult el. Nem tüzelték őket politikai indulatok és hangos jelszavak, csak vonultak, és letették a virágaikat a közöttük cikázó szovjet tankok ellenére.' http://www.venoke.hu/RENDEZV/kialtas.htm
Ugyaninnen: a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesülete az emlékmű avatásának első évfordulóján felszólította Veszprém lakosságát, hogy az ünnephez, a hagyományokhoz méltó módon, némán emlékezzen - mentesen minden aktuális politikai indulattól.

Jákói Bernadett munkája nyomán áll össze a kép, aki régi újságokból kikutatta a veszprémi nőtüntetés történetét és az azt követő megtorlást. Az Ifjúságunk sötét gyöngyszemei című könyvben lehet olvasni erről.
A cikken kívül segítségemre volt egy elhivatott 'olvasói levél'.