Ez a kedves, allegorikus nőalak az épületen található hat épületszobor egyike, azon az épületen található, melyet Brein Ferenc építész tervezett. Az épületet az építész élettársa, Stadler Katalin számára építette. Az épületet az irodalom így is emlegeti: Brein-féle tornyos ház.

Az életnagyságú, kedves arcú, dús idomú nőalak ötödmagával található az épületen. A magamban csak múzsáknak nevezett figurák fotózásakor jöttem rá, hogy nem múzsákat láthatunk, mivel múzsák kilencen vannak. Bár három figura az itteni alkotások közül akár múzsa is lehetne (Kleio – történetírás, Polühümnia – költészet, Terpszikhoré – tánc).

Az itt bemutatott alkotás egyik kezében kalapácsot tart, másik kezében Pallasz Athéné mellszobrát tartja, tehát a városvédelemhez köthető a figura. Az alkotás a homlokzattal szemben állva, a baloldali torony alatt látható, a két figura közül ez a jobbra álló szobor.

Az 1879-ben készült archív felvételen jól látható az épület, illetve az épületet díszítő szobrok. Az épület építését 1876 utánra datálják. Brein Ferenc (?–1879) 1856 után telepedett meg Székesfehérváron, az 1855-ben Budapesten bejelentett csődhelyzete miatt, ahol előzőleg anyja özvegyi mesterjogán működött. Feltehelőleg ezért is nehéz nyomára akadni, bár Komárik Dénes írása szerint 78 pesti és budai ház építése köthető nevéhez. Székesfehérváron a régi ciszterci gimnázium köszönheti tervezésének mai formáját (1874), és az egyik laktanya terveit (1854) is ő készítette. Így az alkotás felállítása évének 1879-et jelöltem meg, lévén ez a legkorábbi dokumentum, melyen a már álló épület látható. A képet Klökner Péter készítette, aki Székesfehérvárról ebben az időszakban több fényképfelvételt is készített. A fotózás akkori technikája miatt valószínűleg az akkor újonnan kialakított Vörösmarty térről ez az egyik első fotográfia, akkor még elég gyér volt a növényzet. Az épület építésekor a Vörösmarty tér részét képezte, ma azonban ez az épület a Széchenyi utcának ezen az oldalon található első háza.

Sokáig nyomoztam az alkotó után, de sajnos az alkotó kilétére nem derült fény.

Az épület – a vele egykorú Vörösmarty téri épületekkel ellentétben – nem nyilvántartott műemlék.

Források: Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár anno… 89. o., 148. o., Magony Imre: Székesfehérvár szobrai, 149–150. o., Komárik Dénes: Brein Ferenc és a pesti Brein család. In: Építés – Építészettudomány 4. évf. 1–2. sz. / 1972, 165–222. o., Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei: Székesfehérvár, 326. o.