"A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. Mind történelmileg, mind építészetileg meghatározó fogalom."

A templom legfontosabb építési szakaszai:
"IV. Béla a tatárjárás után (1255 és 1269 között) valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben (1255–1260) épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával.
A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. A mestercsoport valószínűleg a csehországi Tišnov ciszterci monostorának építőiből állott össze, akik a tatárjárás utáni mestervándorlás során IV. Béla király unokatestvére, Prágai Szent Ágnes közvetítésével kerülhettek Magyarországra."
13. század: (Újra)alapítás
14. század: Gótikus csarnoktemplom
15. század: Mátyás temploma
16. század: Eszki dzsámi
17-18. század: Jezsuita templom
19. század: Schulek Koronázó Főtemploma

"A délkeleti (Menyasszony-) kapu a (19. századi) Schulek-féle helyreállítás művészi eredménye. (A kapu feletti íves mezőben Jézus megdicsőülése – Majestas Domini – felújított dombormű – XIX. század – látható. ... A dombormű központi alakját, Jézust a korai keresztény egyházak ábrázolási stílusában faragta ki az alkotó. A félhosszúra mintázott Jézus-alak – két szárnyas angyaltól övezve – az Újszövetség – az élet? – könyvét tartja bal kezében, míg jobbkezének két ujját áldásra – tanításra – emeli. A Menyasszony-kapu központi domborműve és díszítő faragványai a XIX. századi szobrászművész, Franz Graf Mikula keze munkáját dicsérik.)"

"A délkeleti kapu szétbontott kövei a Nemzeti Múzeumba, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola epreskerti részlegébe kerültek, ahová valószínűleg Stróbl Alajos, a főiskola kitűnő szobrásztanára vitette őket."
"1978–1979-ben Szakál Ernő és Antal Károly tanárok irányításával
Szabó Péter és Somolányi Péter diplomamunkájaként a kert túlsó oldalán újra felállították. E munka során az eredeti állapot mindenben hiteles rekonstrukciója készült el mind az építmény arányai, mind formái tekintetében."
"E hiteles visszaállítás világosan tanúsítja, hogy a kapu a jáki bencés templom nyugati kapujának és a bécsi Szent István-templom Óriáskapujának családjába tartozik. Normann díszítésével e kapufajta legkésőbbi megoldását példázza, mivel elkészülése az 1250-es évekre tehető."

---