'...A bécsi Collégium Hungaricum palotája részére készült Bessenyei szobra, amely a mesternek egyik legragyogóbb alkotása... Tiszta barokos posztamensen ül Mária Terézia magyar testőr-poétája, mint a barok kor egyik megszemélyesítője. A kosztüm, a viselet valóban barok - vajjon mi más is lehetne! És mégis mennyire érezzük ezen a gyönyörű kompozíción a ma szobrászatának csakis a mában gyökerező szellemiségét, egész felfogását. Ami életteliség, plasztikai kifejezés, merő artisztikum ebben a nemesen egyszerű szoborban van, egészen más forrásból fakad, mint a baroké!
De van egy felfogásbeli kompozíciós megoldás is a Bessenyein, amely nemcsak elüt a barokos hagyományoktól, hanem egészen magyaros karaktert is ad neki. Bessenyei nem háttal a szék támlájának támaszkodik, hanem oldalt - karjával a támlájának támaszkodva - ül. Ez a kissé 'huszáros' póz meglepő eredetiséget kölcsönöz a kompozíciónak. Mennyi leegyszerűsített tiszta nemesség és minden teatralitástól való mentesség van ebben a szoborban!...'
A 'Képzőművészet' című kiadvány III. évf. 22. számából (1929. szeptember), 'Magyar mesterek' sorozat: Róna József; Iván Ede cikkéből.
(A korabeli cikkből idézett szövegrészlet helyesírási szempontból nem hibás, akkor így írták.)

Bessenyei György (1746/1747 – 1811) író, költő, a magyar felvilágosodás megalapozója, élete egy szakaszában a Collégium Hungaricum testőrképző növendékeként, ill. Mária Terézia testőreként Bécsben tanult, élt.
Nyíregyházához ezer szállal kötődik /halála után hamvait is ide szállították/, park, utca, főiskola, könyvesbolt... viseli nevét, a város számtalan pontján állítottak emléket neki.

A szobor életútja viszontagságos: a bécsi testőrképző helyszínét díszítette, de a Collégium Hungaricum épületét a magyar állam a '60-as években sajnálatos módon eladni kényszerült. Ezt követően a szobor Magyarországra került.

1962-ben alakult a 'Pedagógiai Főiskola' aminek akkori vezetője révén a főiskola egyik épületébe került - egy időben a főiskola könyvtárának folyóirat-olvasóját ékítette. A főiskola is sok változáson ment keresztül a következő években, 1972-ben vette fel Bessenyei nevét. 2000-ben egy nagymértékű integráció következtében bővült is, de ugyanakkor területileg is összetartozó főiskolai városrésszé fejlődött.
Az alkotás 2003-ban került jelenlegi helyére, a főiskola legnagyobb, tiszteletet és megbecsülést biztosító ünnepi aulájába.