A folyami hajózás meghatározó szerepet töltött be már a XIX. század elején is, ami a gőzhajózással jelentősen megélénkült. Ugyanakkor a század harmadik dekádja környékén korlátokba ütközött.
A fiumei kikötő értelemszerűen fontos gazdasági tényezőjévé vált a XIX. század fordulója környékén. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezáltal Magyarország tengerészeti hatalommá vált, nem nevezhetjük lakóit 'hajós nép'-nek.

A megformált figurákat megint csak nem éppen naprakész ábrázolás és a történelmi hűség jellemzi.
A középső alak kezében távcső látható, mögötte vasmacska és vastag kötél. Öltözéke a XVI. század divatjára utal és valószínűleg kapitányi ragot takar.
Társa - tőle jobbra - a távoli horizontot szemléli /ő inkább a tengeri hajózás perspektíváját személyesíti meg/, kormányosi rangban lehet, erre utal a kezében látható kormányrúd.
A harmadik figura a hajóslegény: kezében evező és kötél.

Forrás: Búza Péter-Gadányi György szerzőpáros 'Mesterségek dicsérete' c. könyve