„Az ócsai emlékmű leleplezési ünnepségére 1926. november 7-én, vasárnap délelőtt került sor, ünnepélyes keretek között. Még aznap délután megjelent a faluban József királyi herceg tábornagy, aki szintén megkoszorúzta az „emlékoszlopot……
Az emlékmű tetején maga Hungária ölében fekszik az elesett katona, aki reménykedő tekintetét veti a Hazát szimbolizáló nőalakra. Hungária fejét a Szent Korona díszíti, testét hadivért, vállát és hátát pedig köpeny borítja. A katona zubbonyban, szintén köpenyben került ábrázolásra. A Szent Korona megjelenése az emlékművön szimbolizálja azt, hogy a hős katona „Nagy-Magyarországért” áldozta életét…..
Az emlékmű az avatást követően a települési „hősök emlékünnepének” központi helyszíne lett. A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”…..
A szobor egy emlékoszlopon áll, mely kocka formájú. Összesen öt darab márványtábla van rajta, a két oldalon kettő-kettőn az elhunyt hősök nevei szerepelnek, az elején pedig egy táblán az 1914-1918 felirat és Petőfi Sándor 1845-ben, Pesten írt, „A hazáért” című versének negyedik versszaka olvasható:

„Mintha nap volna mindenik,
Oly tündöklők e szellemek,
Tündöklők, mert hisz a dicsőség
Sugármezébe öltözködtenek.”

---