Az alkotásról az adatokon kívül annyit tudok, amit látok. Elgondolkodtam, milyen történet fogalmazódott meg ebben a műben. Feltehetőleg az igazság: egy sors, ill. persze több: egy anya, egy gyermek, egy család.

Egy anyát látok, kezében páratlan gyöngédséggel és feltétlen odaadással tart egy csecsemőt. Egy anyát képzelek el, aki mindent odaadna gyermekének - akár az életét is.
Azt hiszem, így is történhetett. Az emlékhely egy 23 éves asszonynak lett állíttatva - ez önmagában tragédia. Talán nem túl merész feltételezés, hogy halálát a szülés okozhatta, a várva-várt gyermeket tartja kezében, akiért az életét is odaadta.
Másrészt a gyermek talán él/élt, hiszen a szokásoknak megfelelően az édesanyával együtt temették volna. Lehet, hogy az apa új életet kezdett, másik családot is alapított. Találgatás...

Egy biztos, a nőalak gyönyörű, tartása légies, nézése szeretetet sugároz, az anyjához bújó pici igazi csecsemő, kettősük bensőséges. A látvány gyönyörű, bármilyen szomorú is a történet.

Forrás adatokhoz: http://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat078.htm
Az alkotást nem találtam a védett síremlékek listáján.