Rárósmúlyad, kisközség az Ipoly jobb partján.
Múlyad kincse a Szent Erzsébet-templom.

A templomról írták:
'Medgyaszay István egyik legjelentősebb épülete, mivel ezzel a templomnak a megtervezésével és kivitelezésével messze megelőzte kortársait a vasbeton felhasználásának terén a nagy méretű kupola megalkotásával. A templomról és a felszenteléséről pontos leírást ad Lepsényi Miklós „A magyar stílusú templom” című cikkében:
„A szerény nevű Rárósmúlyad, talán megunva az ismeretlenség évezredes ködét, újabban hatalmas lépést tett, hogy napvilágra jusson. Körfy Rezső, néhai földesura hagyományából művészi templomot emelt, melyen szerencsésen használta föl az ősi magyaros művészi elemeit.
Már az is meglepetést okoz, hogy az egész templom vasbetonból készült. Valamennyi fal, toronysisakja, sőt keresztje is. Tudtunkkal e tekintetben unikum e templom.
Az oldalt álló campanile-szerű harangtorony nem fekszik szokás szerint a templomon hanem külön épült, s csak a sekrestyeépület köti össze a főépülettel, a templommal, melyre ekképp semmi nyomást nem gyakorol, s éppen az út mellett elhúzódó telekre illik.
A szokásos, rideg templomhajók helyett nagy, nyolcszögletű, levegős és világos kupolacsarnokot találunk, mely a hívek tömörítését szerencsésen oldja meg, s lehetővé teszi, hogy a jelenlevők mindenike figyelemmel kísérhesse az oltárnál folyó szent cselekményeket. Az egyházi szónok is egy pillanattal betekintheti a hallgatóit. Ezen előnyét a fölszentelés napjának ünnepi szónoka, Radnai Viktor azzal jellemezte: ilyen templomban élvezetes öröm prédikálni, ahol a pap minden hívőt lát, még a kóruson is, s ahol érezzük, hogy az egész hallgatóság leghalkabb szavunkat is meghallja.
A főbeosztásban a kereszténység szimbóluma, a kereszt, azzal jut kifejezésre, hogy a főbejáró és a szentély tengelyét keresztezi a melléktengely. Ezt az oldalt álló kórus és a mellékoltár hangsúlyozza. Szerencsés módosítás volt az oltárok fölötti sablonos festményeket hatalmas domborművű szentképekkel helyettesíteni, melyek Vass György vésője alól kerültek ki, s hangos szóval hirdetik a szobrászművész alkotóerejét.
A bőkezű hagyományozó utolsó akaratának megfelelően a templom alatt sírbolt épült, az alapítónak és szüleinek nyugvóhelyéül. Az ily sírbolttemplom karakterisztikája szerint a templomcsarnokot borító hatalmas kupola körül nyolc stilizált angyalszobor áll, a csarnok nyolc szögletén. Míg a bejáró fölött művészi sgrafittó a léleknek a halál után Istenhez való visszatérését jelképezi.
A templom minden kis része, ablakai, kapuja, oltára, gyóntatószéke, szóval a stílusa egészen eredeti, új és mégis sok-sok száz éves. Azt a magyaros stílust azt a keleties, sajátságos formagazdagságot, melyet őseink a honfoglalás előtt vezéreik palotáján gyakoroltak, Erdély és Dunántúl néhány elhagyott ősi falujában a néplélek apáról fiúra hagyva mind a mai napig megőrizte. Ezen falvakban kutatta föl a tervezőművész a roskadozó hímes kapukat, a gyönyörű tornácokat, a magas ízlésről tanúskodó s meglepő szépen kidolgozott templomtornyokat, íves harangházakat, melyek mind ennek a magyar lelkünkből származott keleti formakincsnek az örökségei. Ezekből alkotta meg művét, a komoly hangulathoz átdolgozva és monumentálissá fejlesztve, az építőművész, az ifjabb generáció egyik kitűnőbb és legzseniálisabb alakja, Medgyaszay István.”
http://wikimapia.org/865899/hu/R%C3%A1rosmulyad-R%C3%B3mai-katolikus-templom-Medgyaszay-Istv%C3%A1n

Medgyaszay ezen művében elérte a modern vasbeton összekapcsolását és a hagyományos népművészeti elemekkel, így:
„ a templom egyszerre meghökkentő, tekintélyt parancsoló, népies, meseszerű és formabontó. ”
(Súpis pamiatok na Slovensku. Zväzok druhý K-P, Bratislava, OBZOR 1968)

Az építési megállapodás szerint a munka kezdésének időpontja 1910 tavasza. A templomnak az év szeptember 15-ig el kellett készülni. A kivitelezést a tervező maga szervezte és az elvégzett munkára tíz év garanciát vállalt.

Az Angyalfigurák, kerubok, nyolcan, az 'őrző' feladaton kívül tömegükkel is kiveszik részüket az ékszertemplom szerkezeti kialakításából. A díszítés mellett terhelik az előregyártott betonelemekből összeállított kupola tartószerkezetét.
A temetkezési hely angyalaiként komorak, hatalmasak. 'Gödöllői-esek' és formájukban összhangot alkotnak a templom más funkcionális és művészeti kialakításával.
2003-ra restauráláson estek át.

(Anyai nagyapám, Felső Antal kétkezi munkájával részt vett az építkezésen. Télesti 'meséiben' szerepelt a különleges munka.)