Ez az alkotás nem hagyott nyugodni! Még akkor sem, amikor rájöttem, nemigen fogom fellelni az alkotót és egyéb pontos adataim sincsenek.
Budapest köztéri szobrainak katalógusában (Rajna György, 1989) találtam a címet, de sem alkotó, sem évszám nincs feltüntetve. A kút egy magánvilla kertjében található, de valamennyire az utcáról is látszik.
Szépen kértem, beengedtek, megengedték, hogy fényképezzek.

Vitám a katalógus szerkesztőjével támadt, vagy valakivel, aki valamikor a címet adta az alkotásnak. Vajon milyen alapon nevezte éppen így?

Eredetileg azt gondoltam, a Széchenyi fürdőben látható hasonló nevű alkotás http://www.kozterkep.hu/~/2592/_triton_halaszo_kentaur_szobor_budapest_rona_jozsef_1926.html?l&nr=1 párját - mondjuk 'alteregóját' találom a megadott címen. De nem, nem is hasonlít. Ebből sajnos az is következik, nem feltételezhetem, hogy azonos az alkotó, pedig Róna József a könyvében -- nehezen fellelhetően ugyan --, de említi, több hasonló példány is készült az alkotásból.

Körbejárva a kerti kutat és vizsgálgatva a szoborcsoportot, azt láttam, a kentaurnak nevezett főalaknak nincsen patája, kentaur tehát nem lehet! Ezzel szemben két irányba szépen elhelyezett halfarka jól látható, vagyis ő maga is triton. Körülötte, ill. ölében egymást átölelve, kapaszkodva kis tritonok láthatók, vagyis ők egy nyugodt együttes, sehol nem látható a kisebbek arcán az a rémület, mint a 'névadó' szobornál, ahol valóban 'tritonokat halásznak'.
Lehet, hogy ők is halásznak. A medence szélén körben halfejek láthatók -- mintegy felbukkanva a vízből (ami sajnos itt nem volt). A főalak inkább gondolkodni látszik, bár ez lehet az elmélyült várakozás jele. Így aztán bátorkodtam az alternatív címet megfogalmazni, ill. a címet megváltoztatni.

Az időpont behatárolásánál segítségemre volt a kertben látható, nyilvánvalóan azonos időből származó kerti pad. Az pedig közel mása a Jókai kertben - itt található az Anakreon-szobor http://www.kozterkep.hu/~/7522/_anakreon_jokai_portre_budapest_rona_jozsef_1903.html?l&nr=1 - tett látogatásomkor megcsodált kőpadnak (ott kőasztal mellett), ami Jókai kedvenc tartózkodási helye volt. Az egykori épület ott 1853-ban épült. Ha tervezőjét megtaláltam volna, nyugodt szívvel írtam volna a megfelelő rovatba. A szárnyas oroszlán oldalfalak megszólalásig hasonlítanak!

A kert, ahol az alkotás látható, szépen ápolt, tulajdonképpen maga a kút is, bár nem működött. Az biztos, hogy felújításra mostanában nem került, nem kerülhetett sor. A kút, a szobor a körülményekhez képest jó állapotban van, bár az időjárás és az idő múlása látszik rajta.