Monor.
1935.
A község lakossága közös adakozásából emlékművet emelt a gyalázatos békeszerződésben foglaltak elleni tiltakozás kifejezése céljából. A vasútállomás előtti saroktelek - a Gera kert - belső szögletében egy kiemelkedő földhalmon áll a viszonylag nagyméretű hasáb alakú központi emlék, előtte egy színpad szerű kőlap, melynek két oldalán szimmetrikusan kialakított félkör alakú építmény látható. A jobb oldali az országzászló árbocát hivatott tartani, a bal oldali szónoklatok megtartására alkalmas pulpitus.
Az első képen látjuk az emlékmű jelképeit. Felül a Szentkorona, az előlapon egy kereszt hordozza a Trianon előtti és a megcsonkított hazánk határainak körvonalait. A korona és kereszt között a felejthetetlen esemény helyének neve és dátuma olvasható. Láthatatlan ereklyeként a kereszt márványlapjai mögött 64 maroknyi földet is elhelyeztek a vármegyékből.
Az országzászló árboccsúcsán az esküre emelt kézfej, az árbocon a félárbocra eresztett nemzeti lobogónk látható.
Az emlékművet id. Kampfl József monori kőfaragó készítette.

1945.
A budapesti ostromgyűrű harcaiban elesett szovjet katonákat temettek az emlékmű mellé. Az emlékműről a felsorolt jelképeket eltávolították, hogy az átvegye a szovjet hősi emlékmű szerepét.
Erről az időszakról még nem tudok fényképet bemutatni.

1964 körül.
Az elesett szovjet katonák földi maradványait áthelyezik a község temetőjében kialakított emlékhelyre. Ekkor születik döntés az emlékmű további hasznosításáról. A jelképeket hordozó hasáb első lapjára most felülre a 'Kádár-címer', alá egy kaszás földműves és egy kalapácsos munkás reliefje került. Alájuk egy felírat: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN MINDEN HATALOM A DOLGOZÓ NÉPÉ!
Az átalakításokkal az emlékmű „Alkotmány emlékmű” lett.
Címer nélkül a 2. 3. képen látható.
A munkát ifj. Kampfl József szobrász végezte.

1999.
Helyi kezdeményezéssel mozgalom indult az 1935-ös emlékmű helyreállítására. A helyreállítás 2000. október 6-án az újraavatással befejeződött.
Az 'alkotmányidézet' takarása céljából megjelent a hármashalom jelkép is az emlékművön, a kereszt alatt.
A pulpitus és az árboc mellvédje egyszerűbb formában készült el.
Az országzászló árbocvégi esküt mutató kézfeje nem került a helyére. A jelkép a monori 1848-49-es emlékmű árbocának mai tartozéka.
A helyreállítási munkát Kampfl János monori kőfaragó végezte el.

A leírtak, egy emlékmű négy arcának rövid, monori története - egy családon belül.

A Kampfl család 1906.-ban alapította iparát Monoron.
Az alkotó a második, az átépítő és a helyreállító a harmadik generációt képviseli a családi vállalkozásban. Napi munkájukból a negyedik generáció is kiveszi részét.