Az alkotást 1938-ban készítette Krasznai (Krausz) Lajos. A szobrot Szent István király 900. éves jubileuma emlékére a hívek adományából állíttatta a szervita egyház.
A szobor eredetileg nem ezen a helyen állt, hanem innen körülbelül 50 méterre, a rendház épülete előtt, a Szent István kút és a rendház között, a sétány jobb szélén.

A talapzat feliratai:
Elöl: Szent László Magyarország vitéz királya.
Jobb oldalán: Vitézségével naggyá tette országát.
Hátul: Szent István 900. jubileumi évében a hívek kegyes adományából állíttatta a remetei szervita egyház.
Bal oldalán: Erényességével nemessé tette népét.

Az alkotás jelzése: Krasznai L.
A szobor kezében eredetileg bárd volt, illetve a sisakján dísz, melyek ma már hiányoznak.

A Máriaremetei Kisboldogasszony Plébánia kegyhelyének története:
Az 1760-as években Svájcból ideérkezett Thalwieser Katalin által egy tölgyfára kifüggesztett Mária-Einsiedler (Mária-remete) kegyhely képe előtt imádkoztak az erdőben járó emberek, majd néhány csodás gyógyulás híre is elterjedt. Terstyánszky Ignác, a közeli falu ura előbb egy fa, majd egy, a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kőkápolnát építtetett ezen a helyen, az 1800-as évek elején. A most látható kegytemplomot Schömer Ferenc tervezte. A templomot 1899. október 1-jén szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök (csak 1993-tól került át az Esztergom-Budapest Főegyházmegyéhez a kegyhely).
A szervita rendet Shvoy Lajos megyéspüspök 1928-ban hívta Máriaremetére a kegyhely gondozására, a szervita rendház 1930-ra épült fel. Ma a rendházban nyugdíjas otthon működik.
Forrás: http://egykor.hu/budapest-ii--kerulet/mariaremetei-kegytemplom/2422 , http://krasznailajos.hu/v/budapesti_alkotasok/mariaremet/ , http://www.mariaremete.hu/index.php?item=74