Illyés Gyula 1902 - 1983
író, költő, műfordító, szerkesztő

'Édesapja Illés János uradalmi gépész volt. 1921-ben érettségizett a budapesti Izabella úti kereskedelmi iskolában.1918-1919-ben rész vett a baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalomban. Illegális tevékenysége miatt, félve a letartóztatástól 1921-ben emigrált. Párizsban egy ideig a Sorbonne hallgatója volt, megismerkedett a francia avantgard vezető művészeivel.
1926-ban amnesztia révén hazatért, írásai a Dokumentum, majd a Munka című folyóiratokban jelentek meg. 1928-tól rendszeresen publikált a Nyugatban melynek társszerkesztője lett 1937-ben. Babits halála után a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag szerkesztőjeként látjuk viszont. 1944 márciusától vidéken és Budapesten bujkált. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig országgyűlési képviselő.1946-ban a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője. 1945-től 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, kizárása után tagságát 1989-ben visszaállították. 1948-tól visszavonult a közélettől, csak az irodalomnak élt.
Illyés Gyula rendkívül szerteágazó irodalmi munkásságot fejtett ki a költészet, próza területén, de a drámaírásnak is magas fokon volt a mestere.
Élete folyamán nagyon sok elismerésben volt része. 1936-ban Baumgarten -díjat kapott, 1948-ban 1953-ban és 1970-ben Kossuth díjjal tüntették ki. 1966-ban, 1971-ben és 1978-ban különféle francia irodalmi díjat és kitüntetést kapott. 1950-ben József Attila, 1970-ben Herder díj tulajdonosa lett.'



Hévvízi Sándor: Népi írók szoborparkja Vésztő-Mágoron

Farkas Pál Illyés Gyulát ábrázoló bronz 5/4-es portrészobrából négy példány van:
1. Rácegres, iskola-kápolna múzeum, 1978
2. Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Képzőművészeti Gyűjtemény, ltsz. 87.2.1 Vétel a művésztől
3. Szekszárd, Illyés Gyula Megyei Könyvtár bejáratánál, 1995
4. Vésztő-Mágor, történelmi emlékhely, 2003

---