Bálint József fafaragó tíz esztendőn keresztül olyan szobrokat alkotott Bakonykútiban, amelyek a helyiek történeteit mesélik el, vagy illenek a helyi környezetbe.

Az alkotó hosszú időn keresztül dolgozott a falu élő fába faragott szobrain, melyeket kézi vésővel és kalapáccsal készített. Az alkotások felállítását nem lehet pontosan meghatározni, a különböző források képei, illetve a szobrok állapota alapján határoztam meg egy-egy alkotás 'felállításának', pontosabban elkészültének idejét. Bakonykúti szobrait Bálint József fafaragó olyan fákba faragta - egy kivételével -, melyek vagy betegség, elöregedés miatt, egyes esetekben pedig a villanyvezetékek miatt kerültek volna kivágásra. A művészt a helyi önkormányzat hívta meg erre a munkára.

A „Hazatérőben” az egyetlen Bakonykúti szobrai közül, melyet nem élőfába faragtak, amelyhez új anyagot kellett használni, mivel az eredeti öreg fa annyira tönkrement, hogy használhatatlan volt. Az alkotó mindenképpen szerette volna megmutatni azt a kedves történetet, amit ez a szobor elmesél nekünk: itt azt látjuk, amint egy gyermek nagyapjához rohan, átöleli, és arcán ott a megnyugvás, hogy az hazatért. Ezen a helyen várták régen a gyermekek szüleiket, nagyszüleiket, akik a mezőn végzett munka után hazatértek.

Forrás: http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6115&Itemid=33