A Magyar Mezőgazdasági Múzeum monumentális épületegyüttese (Európa egyik első közparkjában) a Városligetben látható.
Ez a terület az 1800-as évek közepén még a város pereme, erdős liget volt, ahova a polgárok sétálni, kocsikázni, pihenni jártak.
A városligeti-tó a Duna mellékágából visszamaradt tavak egyike volt,
közepén az akkor még üres Széchenyi-szigettel. A főváros vezetése ezt
a természeti környezetet jelölte ki (a 19.század végén) az ezredéves millenniumi kiállítás céljára. A területen jelenleg is látható épületcsoport tervezése az 1896-os kiállítás előkészületeihez fűződik.
A kiállítás történelmi kiállító pavilonjainak megtervezésével Alpár Ignácot,
míg a belső terek kialakításával Schickendanz Albertet bízták meg.
A Széchenyi-sziget szabálytalan formájához a festői épületegyüttes teljes
mértékben igazodik.
Az épületcsoport tervezésben, és kivitelezésben Alpár maradéktalanul juttatta érvényre a megrendelők által elvárt stíluscsoportok: - a román, a gótikus, a reneszánsz, és a barokk - sajátos jegyeit. A kiválasztott műemlék-részletek léptékrendszerének arányait úgy változtatta meg, hogy az összkép harmóniában álljon össze. Ezt az egyes stíluscsoportok közé iktatott átkötő részletek is segítették. Az épületcsoport fő motívumát az erdélyi gótikus vajdahunyadi vár adata. Az elkészült épületegyüttes egésze ezután kapta a Vajdahunyadvár nevet.
Az egyes épületeken számos egyéb műemléki részlet is megjelent, így a jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki
Zápolya-kápolna, a lőcsei és besztercebányai pártázatos házak, a brassói
Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, és a gödöllői kastély néhány motívuma. A magyar műemléki részletek mellett francia, olasz, román várkastélyrészleteket és francia reneszánsz kastélymotívumokat, valamint osztrák barokk palotaelemeket is felhasznált Alpár. Ezt a rendkívül sokrétű építészei anyagot rendezte el a négy építéstörténet egységben.
A rövid határidők és a pénzhiány miatt ideiglenes jelleggel épült, főleg fából és kartonból. A világkiállítást követően azonban olyan népszerűségre tett szert a budapestiek körében, hogy 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. A Vajdahunyad-vár legnagyobb részét ma a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményének kiállítása foglalja el.
Az épületegyüttest várárok-szerű, mesterséges vízfolyás veszi körbe, melyen két híd ível át: egy a Városliget felőli oldalon, egy pedig a Kós Károly sétány felőli főhomlokzat alatt. Három híres közterületi szobor áll a területén: az építtető Alpár Ignác szobra a főhomlokzat előtt, Anonymus (IV. Béla király névtelen jegyzője) szobra a Magyar Mezőgazdasági Múzeum előtt, és Károlyi Sándor közgazdász szobra a várudvarban.

..."Barokk épületszárny:
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete valódi osztrák barokk stílusú palota.
Az épületegyüttes délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatorony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
A tó felől látható Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel. A Német-torony 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás.
Szintén a tó felől látható az alacsony Francia-torony. A torony korai francia reneszánsz stílust utánoz, tetőgerincén delfines díszítés látható.
A barokk palota főhomlokzata kelet felé néz. A közepén és két szélén pavilonok állnak, melyeket két, homorúan ívelő szárny kapcsol össze.
A főhomlokzatot a nagy, íves záródású ablakok között (a barokk stílusra jellemző módon) az épületplasztikai megoldások: díszítmények, domborművek, és szobrok tobzódó sokasága díszíti!
A középrész: Alsó szintjén széles (enyhén előreugró) domború falsávok között félköríves záródású, homorúan hátraugró mezőkben nyílik a kosáríves főkapu. A kaput beforgatott, élükre állított pilaszterek előtt egy-egy bázison álló, sima törzsű toszkán oszlop keretezi.
A zárókövön, a címerpajzs fölött, egy sas karmai között zárt, oroszlános díszítésű korona látható.
Az oszlopokon konvex módon előreugró, virágdíszes kőkorlátos erkély nyugszik. Az emeleten nagy, gyámos, szegmensíves erkélyajtó nyílik. Körülötte egy-egy lábazaton álló, sima törzsű, füzérdíszes fejezetű jón oszloppár áll, melyre a gyámos, fogrovatos főpárkány támaszkodik.
Az oszlopok mögött pilaszterek vannak.
A párkány a tagolóelemek felett előreugorva, az egész homlokzaton végigfut. A tagozatok felett és a középrészen fegyverdísz látható a frízben. Az erkélyajtó mellett közvetlenül a földszinti, toszkán oszlopok tengelyében beforgatott, felfelé szélesedő, tükrös pilaszterek emelkednek, melyeken egy-egy deréktől látszó atlaszfigura van elhelyezve. Az ajtó szemöldöke felett nyomott kosárívben egy-egy szárnyas, lófejes griff által közrefogott volutás keretezésű, kagylódísszel koronázott címerpajzs látható.
A két oszloppár felett, a koronázópárkány tetejéről egy-egy gyámos, kosáríves, volutában végződő párkányrész emelkedik, az ívmezőben kagyló van. A két párkánydarab végén szárnyas nőalakok ülnek.
E fölött gyámos, konvex ívű voluta látható, melynek szélein és a közepén vázadísz áll. Az oromzat mögött egy négyzetes attika emelkedik, melynek a szárnyas nőalakok mögött emelkedő, szélső sávjai előreugranak. A megtört, íves párkány szélein vázadíszek, közepén puttók láthatók.
A barokk palota középső kupolája 41 méter magas, a kupolák körül a homlokzaton: a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok szinte lebegni látszanak. A szoboralakok allegórikus jelentésűek:
a nő galambbal az állattenyésztést, a magvető férfi a növénytermesztést, a férfi ekével a földművelést, a halásznő a halgazdálkodást, a férfi íjjal a vadászatot, a bacchásnő a borászatot,
a kalapácsos férfi az erdei kőfejtést, a gereblyés nő a kertészetet jelképezi. Utánuk még két kagylót tartó puttó és amorettek csoportja látható. Ezeket a szobrokat más sorrendbe rakva megismételte az építész, így a szemlélő a szoboralakok még bővebb választékát tételezi fel.
(A szoborfigurák: Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Markup Béla, Radnai Béla, és Tóth István szobrászművészek alkotásai.)"...
Forrás: A városligeti Vajdahunyadvár. Kreatéka Kiadó.
ISBN 978 963 7092 58 9
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1234

---